Az 1986-ban történt katasztrófa és a pajzsmirigyrákos betegek számának megugrása közötti összefüggésekre dr. Békési Gábor , a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mutat rá.
Pajzsmirigy és a radioaktív sugárzás
1986. április 26. - ez a dátum már örökre beleégett a történelembe, ugyanis ekkor történt az emberiség egyik legismertebb és legveszélyesebb atomkatasztrófája. A csernobili atomerőműben óriási robbanás történt, amelynek hatására radioaktív anyagok kerültek a levegőbe, többek között jódizotóp is. Ezek az anyagok a légáramlással messzire kerültek, és pár nap alatt már a kontinens másik végén is mérhető volt a sugárzás. Ebből Magyarország is kapott, igaz, csak csekély mértékben. A Csernobil című, nagy sikerű minisorozatban kitérnek az atomkatasztrófa okozta sugárzás rövid-és hosszútávú egészségügyi veszélyeire, így arra is, hogy az esemény a pajzsmirigyet sem kímélte.
Az atomkatasztrófa hatására megnőtt a daganatos megbetegedések és a pajzsmirigyzavarok száma, főleg a pajzsmirigydaganatoké . Ez utóbbi a radioaktív jódnak tudható be, amely szennyezett táplálékkal is bekerülhetett az érintettek szervezetébe, majd nagy mértékben felhalmozódott a pajzsmirigyben. Ezért is emelkedett meg anno a pajzsmirigyrákkal diagnosztizált gyermekek száma a térségben. Magyarországon azonban nem járult hozzá a sugárszennyezés a rákos megbetegedésekhez, hazánk lakosainál nem mutattak ki több pajzsmirigyrákos esetet a katasztrófa után.
"A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége, és a légkörbe nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp került a reaktor robbanása után. Éppen ezért szedettek a lakosokkal jódtablettát, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, hogy kiszorulhasson a káros 131-es jódizotóp"- magyarázza a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legjobban kezelhető ráktípus
Ez is érdekelhet
A pajzsmirigyrák rosszindulatú, ám mégis az egyik - ha nem a legjobban - gyógyítható ráktípus. Ehhez azonban fontos a mielőbbi diagnózis és terápia. Tünetei közt szerepelhet a kitapintható göb, a nyelési nehézség és a torokban lévő gombócérzés, de tünetmentes esetek is előfordulnak. A pontos diagnózishoz a laborvizsgálaton kívül ultrahangos vizsgálatra, izotópos vizsgálatra és aspirációs citológiára van szükség. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigyrák, úgy a kezelés a szerv műtétjével és meglepő módon radioaktív jódizotóppal történik, valamint szükség esetén hormonterápiával, kemo/sugárterápiával.
