Az SRS-mikroszkópiának elnevezett módszer fejlesztésében Xiaoliang Sunney Xie professzor és a Harvard Egyetem munkatársai vettek részt. A daganatsebészet lényege, hogy a nem kívánt szövet teljes egészében el legyen távolítva, amit tradicionálisan úgy lehet megoldani, hogy a kimetszés az ép szövetben történjen. Azonban egyes területeken, ilyen például az agy, a funkció megtartása miatt minél vékonyabb szélre kell törekedni - ezt hivatott ellátni szeptember 4-i számában bemutatott új módszer.
Az eljárást elsőként egérkísérletek között tesztelték, de később sikerült bizonyítani, hogy hasonló precizitás érhető el glioblasztomás betegek kezelésében is.
Az SRS nem roncsoló lézert alkalmaz, melynek hatására a szövetekben gyenge intenzitású válaszjel ébred. Ennek a jelnek az analizálása (az ún. szignálspektrum) mutatja meg a szövet összetételét, azaz azt, hogy daganatos sejtekről, vagy ép agyszövetről van-e szó.
Mivel a daganat és az ép szövet kémiai összetétele eltér, ezért így már a műtét közben meg lehet állapítani a sebészi szél alkotóelemeit. Az eddigiekben ez úgy működött, hogy a műtét előtt és után mágneses rezonancia képalkotó segítségével tekinthették meg az agy állapotát - azonban így a műtét közben a sebész gyakorlatilag vakon dolgozott. Az alkotók szerint az SRS pontossága vetekszik a szövettani vizsgálatéval.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A glioblastoma multiforme az egyik legrosszindulatúbb tumoros elváltozás, leggyakrabban 35-55 éves kor között diagnosztizálják. Rendkívül gyorsan képes növekedni, hamar okoz nyomásfokozódást, sőt életveszélyes állapotot előidéző beékelődést is. Esetenként sebészileg eltávolítható, ám a komplex műtéti-, sugár- és gyógyszeres kezelés ellenére is igen hamar, rendszerint hónapok alatt kiújul, az egy évnél hosszabb túlélésre nagyon kicsi az esély.
Ez is érdekelhet
