A dohányzás a fő bűnös
A hazai statisztikákat tekintve évek óta évente 8-10 000 új tüdőrákos megbetegedés fordul elő, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. Arról nincs adat, hogy hány olyan beteg van, aki nem kerül diagnosztizálásra. Az elmúlt pár év adatai alapján a férfiak tüdőrákos megbetegedésének száma stagnál vagy enyhén csökken, viszont a nők körében némi emelkedés tapasztalható Dr. Gálffy Gabriella, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kutatási és oktatási igazgatója, az Onkológiai és járóbeteg Centrum vezetője szerint. A tüdőrák kialakulásáért elsődlegesen a dohányzás felelős, beleértve a passzív dohányzás okozta eseteket is, de számos megbetegedést a környezeti ártalmak okoznak, valamint a genetikai hajlam. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek az autók által kibocsájtott káros anyagok, a szálló por, a munkahelyi ártalmak.
A legfőbb rizikócsoport
A tüdőrák esetében a legfőbb rizikócsoportot a 50 év feletti korosztály jelenti, esetükben nagyon fontos lenne az évenkénti rendszeres szűrővizsgálat. De 40 év felett mindenkinek javasolt évente részt vennie tüdőszűrésen, függetlenül attól, hogy dohányzik-e, vagy sem. Évente egy alkalommal lehetőség van ingyenes tüdőszűrésre a tüdőgondozókban. Az utóbbi évek azt igazolták, hogy a tüdőrák szűrésére a mellkasröntgen-felvételnél jóval érzékenyebb és pontosabb módszer az alacsony dózisú CT-vizsgálat.
Magyarországon pár évvel ezelőtt indult el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szervezésében a HUNCHEST program, amely keretében az 50 év fölötti lakosoknál - dohányzástól függetlenül - végzik el a szűrővizsgálatot. Nemrégiben a lakossági szűrés kötelező volt: évenkénti szűrővizsgálatra - mellkasröntgenre - érkezett beutaló. Mivel a rendszer az igen elterjedt TBC megbetegedések visszaszorítása érdekében épült ki, és ezt a feladatát sikeresen ellátta, jelenleg már nem kötelező az évenkénti tüdőszűrés.
"Szűrésre járni - különösen a veszélyeztetett korcsoportban - mindenkinek egyéni érdeke és felelőssége, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni" - mondta el Dr. Gálffy. Gyakran olyan betegek kerülnek diagnosztizálásra, akikről más betegségük miatt készült mellkasröntgen, és így derült fény a tüdőrákos megbetegedésre is. A korai felismeréssel a tüdőrák lényegesen jobb eséllyel gyógyítható operációval, de sajnos az jellemző, hogy a felismerés időpontjában a tüdőrákos esetek 55%-a előrehaladott stádiumú. A 2017-es adatok alapján az új betegek 27%-a volt operálható, 73%-a már sajnos nem volt műthető. A nem műthető esetekben személyre szabott gyógyszeres terápiára, kemoterápiára, sugárterápiára, célzott és immunterápiára, illetve ezek kombinációjára van lehetőség, amellyel azonban már csak az élettartam növelése érhető el, a teljes gyógyulás nem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagyon alattomos kór
A tüdőrák nagyon alattomos betegség, ugyanis korai stádiumában tünetmentes, és amikor a tünetek jelentkeznek, akkor általában már késő, azaz nincs lehetőség műtéti beavatkozásra. Ezért nagyon fontos, hogy ha állandósult köhögéssel vagy egyéb légúti problémával találjuk szembe magunkat, minél előbb forduljunk orvoshoz. A háziorvos a panaszok megvizsgálását követően beutalót ad a területileg illetékes tüdőgondozóba - ezek Budapesten kerületenként, míg vidéken kisebb földrajzi egységenként helyezkednek el -, ahol mellkasröntgen-felvétel készül.
Ha a felvétel alapján felmerül a tüdőrák gyanúja, akkor a beteget két héten belül CT-vizsgálatra küldik, hogy a megbetegedésről pontosabb diagnózis születhessen. Ennek birtokában küldik tüdőgondozók a beteget kivizsgálásra a pulmonológiai osztályokra. A CT eredményét látva a szakemberek döntése alapján kerül sor a szövettani vizsgálathoz szükséges mintavételre - ez endoszkópos beavatkozást jelent vagy CT, illetve röntgen alatti biopsziát -, amely a szövettan birtokában pontosabb információt ad a szakembereknek a további kezelési lehetőségekről.
A diagnosztizált tüdőráknak 4 stádiuma van, amelyet a daganat nagysága, a nyirokcsomók érintettsége és az áttétek jelenléte alapján határoznak meg.
Két nagy típusa létezik
A tüdőráknak alapvetően kétféle nagy típusa létezik. A kissejtes tüdőrák, amely rendkívül agresszív rákfajta: a tünetek megjelenésekor legtöbbször már áttétet képzett a szervezetben. Jellemzően kemoterápiát vagy sugárkezelést javasolnak ebben az esetben az orvosok, amelyekkel a beteg várható élettartama hosszabbítható, sajnos azonban átlagban mindössze egy évről beszélhetünk. Kezelés nélkül a túlélési esély mindössze néhány hónap.
A tüdőrák másik típusa a nem kissejtes tüdőrák. Itt több altípus létezik, de fontos megkülönböztetni két fő altípusát, mert ez meghatározza az elérhető kezelések fajtáját: a mirigyhámdaganat esetében lehetséges személyre szabott terápiát kínálni a betegnek attól függően, hogy a daganatban milyen génmutációt találnak a molekuláris elemzés során. A jelenleg ismert 4-5 génmutációra már elérhetőek olyan gyógyszerek, melyekkel a személyre szabott kezelés megvalósítható. Következő lehetőség az immunterápia, amely a szervezet saját immunrendszerét aktivizálja a daganatsejt legyőzése érdekében, és végül kemoterápiát vagy sugárterápiát is alkalmazhatnak mirigyhámrák esetében, illetve a fent említett kezelések kombinációit.
Csak az operáció hozhat teljes gyógyulást
A nem kissejtes tüdőrák másik fő altípusa a laphámdaganat, amelyre jelenleg még nem létezik célzott terápia, a lehetséges terápiás eszközök az immunterápia, a kemoterápia vagy a sugárkezelés, illetve ezek kombinációi. A megfelelően összeállított terápia segítségével a nem kissejtes tüdőrák esetén a túlélés akár években mérhető. Tüdőrák esetén azonban teljes gyógyulást - amelyet a műtétet követően 5 év múlva lehet biztonsággal kijelenteni - csak az operáció hozhat.
"A tüdő nem képes megtisztulni a belélegzett karcinogén - azaz rákkeltő - szennyezőanyagoktól, így azok is fokozottan veszélyeztetettek, akik régebben dohányoztak, de már évekkel ezelőtt leszoktak. A tüdőrák ugyanis lassan alakul ki, alattomosan zajlik, akár a dohányzás abbahagyása után 5-10 év elteltével is jelentkezhetnek a tünetek - éppen ezért a gyógyulási esélyek szempontjából semmi nem pótolhatja a korai felismerést és a rendszeres tüdőszűrést" - mondta Dr. Gálffy Gabriella.
Ez is érdekelhet
Forrás: Action Heller Consulting
