Évente mintegy kétezer magyar nő hal meg mellrák miatt, és minden évben több mint 6 ezer új esetet diagnosztizálnak. Az érintett korosztályból évente körülbelül 550 ezren kapnak meghívólevelet mammográfiára . A cél, hogy a részvételi arányt a nemzetközi ajánlás szerinti hetven százalék fölé emeljék.
Mit mutat a mammográfia?
Ahogy már korábban is megírtuk , a mammográfiás vizsgálatokkal viszonylag korán lehet diagnosztizálni a tumoros elváltozásokat, így a kezelések is sokkal nagyobb sikerrel járhatnak. Ugyanakkor nemcsak a rákos daganat, hanem egyéb rendellenesség kimutatására is alkalmas ez a szűrőmódszer, ezért is ajánlják a rendszeres vizsgálatot 40 év felett.
Ha daganatot észleltek, akkor annak mérete és kontúrja alapján a radiológus képes megmondani, hogy fennáll-e rákveszély. A ráktumorok szabálytalan formájúak, cikkcakkosabb, szaggatottabb testhatárokkal, a jóindulatú daganatok pedig körkörösek, egyértelmű, gömbölyű testre utaló testhatárokkal. Emellett kalciumlerakódásokat vagy meszedéseket is felfedezhet a vizsgálat. Ezeket sejtkilökődés, gyulladás vagy trauma okozhatja.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mammográfia egy alacsony energiájú ionizáló sugárzásos vizsgálat, amellyel az emlő abnormalitásait vizsgálják. Ezzel szemben az ultrahang csak egy "kisegítő módszer", amely az ultrahanghullámok visszaverődési tulajdonságait kihasználva készít felvételt az emlőkről. A vizsgálatok álló helyzetben, egy speciális röntgenberendezéssel történnek.
A röntgengép elé kell állni és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületére. A jó képminőség, valamint a sugárterhelés csökkentése érdekében a felvételek alatt az emlőt egy speciális műanyag lemez segítségével összenyomják. A még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete a legalkalmasabb a vizsgálatra, de tulajdonképpen bármely időpontban elvégezhető a szűrés.
