Elhízás és agydaganat: van összefüggés?

A rosszindulatú agydaganatokkal rendre nagyon nehéz megküzdeni, és a legtöbb esetben a kiváltó okokat sem lehet tudni. Az amerikai neurológiai akadémia (AAN) korábbi álláspontja szerint az agy besugárzása a legvalószínűbb kiváltó oka az elsődleges agydaganat kialakulásának. Ezzel együtt bizonyos ritka genetikai adottságok növelheti ezt a kockázatot. Ma még a több mint 120 különböző típusú ismert agydaganat legtöbbjének az oka ismeretlen - írja a Medical News Today .

Az új kutatásban Gundula Behrens, a University of Regensburg munkatársa a felnőttek esetében a két leggyakoribban előforduló elsődleges agydaganatot, a meningiómát és a gliómát vizsgálta. Az agydaganatok körülbelül 33 százaléka glióma. A glióma az idegsejtek axonjait körülölelő gliasejtekből indulnak ki. A gliasejtek funkciója az ingerületátvitel segítése. A gliómát intrinzikus (belső) tumornak is nevezik, ugyanis a rákos sejtek gyakran összekeverednek a normál agyszövettel.

Az agydaganatok csoportjába számos, egymástól szövettani eredetében, elhelyezkedésében, agresszivitásában, kezelhetőségében, ebből következően pedig várható kimenetelében is különböző daganattípus tartozik. Kattintson a részletekért! A meningióma az agydaganatos eseteknek körülbelül a 30 százalékát teszi ki. A meningióma az agyat és a gerincvelőt védelmező burok, az agyhártya daganatos elváltozása. A meningiómák 85 százaléka jóindulatú, és lassan növekszik, ugyanakkor veszélyes, sőt végzetes is lehet abban az esetben, ha elkezdi befolyásolni az agyműködést. A maradék 15 százalék rosszindulatú, gyorsan növekszik, áttéteket képez az agyba és a tüdőbe. A meningióma 100 000 emberből 5–8-at érint; az 5 öves túlélési rátája 63 százalék.

Behrens 18 olyan vizsgálat metaanalízisét végezte el, amelyek adatokat tartalmaztak a testtömegindexre (BMI) és a fizikai aktivitás szintjére vonatkozóan 2982 meningiómás és 3057 gliómás esetre. Az adatok alapján azt találta, hogy a túlsúlyos személyek (25–29,9-es BMI) esetében 21 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki meningióma, míg az elhízottak (30 fölötti BMI) esetében a kockázat 54 százalékkal nő a normál testalkatú (24,9 alatti BMI) emberekkel összehasonlítva.

Aki intenzívebben végez testmozgást, annál a meningióma kockázata enyhén csökken. A vizsgált népesség fizikailag legaktívabb tagjai esetében 27 százalékkal kisebb a meningióma kialakulásának a veszélye, mint a legalacsonyabb aktivitási szintűeknél.

A glióma kialakulásának a valószínűségével azonban nem mutatott összefüggést a túlsúlynak, illetve az elhízásnak a mértéke. Behrens szerint az elhízottak esetében azzal függhet össze meningióma kockázatának a növekedése, hogy túlsúly, illetve elhízás esetén megnövekszik az ösztogénszint. Ez utóbbi hormon pedig segíti a meningióma kialakulását. Hasonlóképpen az elhízás esetén magas inzulinszint is közrejátszik a meningióma kialakulásában.

Ez is érdekelhet

elhízás

Nős férfiak és a pluszkilók – friss kutatás jött rá az összefüggésre

csípőprotézis

Protézisműtét: tisztázták, hogy kizáró ok-e az elhízás

tartós fogyás

„Nem kell brokkolin élnie, aki fogyni akar” – a Semmelweis Egyetem dietetikusa a tartós fogyásról

Mozgás

Mentális trükk, ha túlsúly miatt kezdesz sportolni