A leletről a PLOS ONE tudományos folyóiratban közölnek tanulmányt az amerikai, kanadai és orosz kutatók.
A vizsgálatokat a Bajkál-Hokkaido projekt részeként végezte Angela Lieverse, a kanadai Saskatchewani Egyetem régésze, Vlagyimir Bazalszkij, az Irkutszki Állami Egyetem archeológusa, valamint Daniel Temple, az amerikai George Mason Egyetem antropológusa.
"Ez az egyik legrégebbi, ha nem a legidősebb bizonyított rákos eset a világon" - mondta Angela Lieverse. Előkerültek 5-6 ezer éves rákosnak vélt esetek is, de később a tumorról bebizonyosodott, hogy jóindulatú daganatról van szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsoport kizárta a tuberkulózis , valamint a gombás megbetegedés lehetőségét, diagnózisuk szerint egyértelműen áttétes karcinómáról van szó.
"Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a rák korunk átka, amellyel életmódunkért fizetünk. A közfelfogás szerint az őskorban, ókorban viszont, amikor az emberek vegyszermentes környezetben éltek, és bioélelmiszert fogyasztottak, semmiképp sem szenvedhettek daganatos betegségekben. Ám a rák sokkal gyakoribb volt, mint hinnénk" - mutatott rá a kanadai kutató. Angela Lieverse feltételezése szerint a férfinál a füst rendszeres belélegzése vezethetett a tüdőrák kialakulásához.
Az elhunytat kör alakú sírban, magzati pózban helyezték végső nyugalomra, szemben a korabeli szokásokkal, amikor a férfiakat hanyatt fekve, vadászfegyvereikkel, vagy halászfelszerelésükkel temették el. Útravalóul a beteg egy csontból faragott kanalat kapott, mely kígyót formáz.
"A sírmellékeknek szimbolikus jelentőségük van" - magyarázta Angela Lieverse, aki szerint a kígyó a vadászt az életétől megfosztó betegség jelképe lehet.
Ez is érdekelhet
