A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, köztük a ketogén étrend, a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt, valamint a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték az egyik legnevesebb szakmai folyóiratban. „Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés. Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, amely akár többszöröse lehet a normál sejtekének” – idézi az egyetem keddi közleménye dr. Menyhárt Otiliát, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét.
Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, például glükózból, fruktózból, zsírokból és aminosavakból. Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, azokkal gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítva. „Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj és az izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége korlátozott” – mutatott rá Menyhárt.
Böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul, úgynevezett javító-regeneráló fázisba kerülnek, ami megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló fázisba, és kalóriadeficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek. Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, megvédve az egészséges sejteket, ugyanakkor hatékonyabban támadva a tumorsejteket.
„A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben. Például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, ami fokozza a kemoterápia hatását” – magyarázta Menyhárt. A böjt, amelynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti. Összességében tehát hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással.
Melyik a legjobb diéta?
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százalékánál számolt be tumorellenes hatásról. Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok) azonban, melyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként, a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez. Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (kimerültég, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és az izomtömegvesztés veszélye, amely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.
Ezért a kutatások további, a teljes kalóriabevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyen például...
- az időszakos böjtölés, amely során eltérő hosszúságú böjtölési és étkezési szakaszok váltják egymást,
- a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta
- és a böjtöt imitáló étrend.
Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12-27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki. Egy több mint kétezer nőt tíz éven át vizsgáló kutatás szerint pedig csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, amelyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. „Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – hangsúlyozta dr. Menyhárt Otilia. Hozzátette, a betegek együttműködési hajlandósága az étrend típusától is függ, ezért olyan protokollokat kell alkotni, amelyeket többen végig tudnak csinálni.
Ez is érdekelhet
2023 szeptemberében világszinten összesen 35 teljes kalóriabevitelt tanulmányozó klinikai vizsgálat toborzott betegeket vagy állt indulásra készen. Ezek elsősorban a glükózt hasznosító daganatokra fókuszáltak. A legtöbb klinikai vizsgálat a női emlőrák különböző molekuláris típusaira és stádiumaira összpontosít. Emellett méh-, vastagbél-, prosztata- és tüdőrákos betegek terápiáját egészítik ki étrendi módosításokkal. A Semmelweis tanulmányának fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere-betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal” – mondja dr. Menyhárt Otilia.
