Fertőzések, amik daganatos betegségekhez vezethetnek
Az összes rákbetegség mintegy 15 százalékának hátterében valamilyen kórokozó áll - állapította meg 2016-ban a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, amely sorra vette a leggyakoribb rákkeltő fertőzéseket. A HPV és a Hepatitis vírus, valamint a Helicobacter pylori baktérium hazánkban is viszonylag sok beteget érint - hívja fel kiadványában a figyelmet az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért.
A skandináv országokban ritkán halnak meg méhnyakrák miatt
A méhnyakrákos esetek csaknem mindegyikénél kimutatható, hogy a beteg humán papilloma vírussal (közismertebb nevén HPV-vírussal) fertőzött. Ezzel a vírussal a nők nyolcvan százaléka élete során legalább egy alkalommal találkozik, ám az esetek túlnyomó többségében semmilyen panasszal nem jár, és a fertőzés hosszabb-rövidebb időt követően spontán elmúlik. Akinél viszont nem, és a HPV mintegy száz ismert vírustörzse közül valamelyik rákkeltő típus jelen van a szervezetében, annál a méhnyakrák kockázata is jelentősen megnő.
Manapság már számos országban, így Magyarországon is rutinszerűen alkalmazzák a HPV elleni védőoltást, amely a későbbiekben a méhnyakrákos megbetegedések visszaszorulását eredményezheti. Ugyanakkor a szűrővizsgálatot nem váltja ki a védőoltás, mellyel a rosszindulatú elváltozás már korai stádiumban észlelhető, és a terápia még közel száz százalékos gyógyulást ígér. Egyes skandináv országokban a magas szűrési aktivitás miatt már csak elvétve fordulnak elő halálesetek, míg hazánkban évente közel négyszáz nő esik áldozatul a későn felfedezett méhnyakrák miatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A HPV vírustörzsek más daganattípusok kialakulását is elősegítik: a végbélnyílás daganatainál 15-20 százalékos, a hüvelydaganatok és a péniszrák, illetve a fej-nyaki tumorok esetén 30 százalékban mutatható ki a vírus jelenléte.
Májdaganatot okozhat a Hepatitis fertőzés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Föld lakosságának harmada fertőződik meg élete során legalább egyszer Hepatitis B vírussal . Ugyan a betegségek nagy része maradandó károsodás esetén lezajlik, de a betegek egy részénél krónikus májgyulladássá alakul át, ami májzsugorodáshoz vagy májrákhoz vezethet. A Hepatitis B ellen létezik védőoltás, de a hazai átoltottság közel sem teljes, mivel alig másfél évtizede vezették csak be. Vérrel, testnedvekkel és szexuális úton terjed a vírus leggyakrabban.
A B változattal ellentétben a Hepatitis C fertőzés ellen nem létezik védőoltás. A betegek negyede néhány hónapon belül meggyógyul, nagy százalékban azonban krónikus májgyulladásba torkollik. Az alattomos kór sok esetben semmilyen panaszt nem okoz, az érintett sok esetben csak évek vagy évtizedek múlva szerez tudomást a fertőzésről.
A leggyakoribb emésztőrendszeri fertőzés a Helicobacter pylori , becslések szerint Magyarországon a 20-30 éves korosztály fele, az 50-60 évesek kétharmada fertőzött. Elsősorban a kézmosás elmaradása tehető felelőssé a terjedéséért, miután a kéz széklettel fertőződött. A fertőzés nem önmagában okoz rákot, más tényezőkkel együtt járul hozzá súlyosabb betegségek - gyomorfekély, gyomorhurut vagy akár gyomorrák - kialakulásához. A baktérium ellen nincs védőoltás, és önmagában a fertőzést sem gyógyítják, csak más orvosszakmai indok esetén.
