Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.
A betegség tünetei
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hallóideg-daganat tünetei az esetek döntő többségében csak az egyik oldalon alakulnak ki
Ha nem ismerjük fel idejében
A súlyosabb tünetek kialakulásáig hosszú évek telhetnek el. A betegség kialakulásának okai pontosan nem ismertek, újabb vizsgálatok szerint a tartós zajártalomnak szerepe lehet benne. A fokozatosan növekvő daganat először kitölti a belső hallójáratot, az itt futó ereket és idegrostokat nyomja, majd a kisagy felé kezd türemkedni, mert arrafelé tud leginkább. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így pl. a kisagyi inkoordinációs zavar vagy nyelészavar után megjelennek a koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei: látászavar, hányás, tudatzavar. Dr. Fülöp Györgyi szerint azonban az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel - fülzúgás , halláscsökkenés , szédülés - orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak ebbe a stádiumba.
Hogyan vizsgálható?
Fülzúgás és halláscsökkenés számos okból kialakulhat. Már egy egyszerű hallásvizsgálat is felvetheti a daganat gyanúját, de ilyen esetben a képalkotó vizsgálatok közül a kontrasztanyaggal végzett belsőfül-MR ad megbízható eredményt. A korai diagnózisban a BERA vizsgálat is segíthet, mely jól feltérképezi funkcionálisan a hallópálya egészét. Kismértékű halláscsökkenés esetén is az agytörzsi potenciálokban már oldalkülönbség mutatható ki, az egyes hullámokban látható eltérés alapján megmondható a károsodás helye.
Kezelési módok
Kis daganatok esetén, és ha a beteg általános állapota miatt nem javasolt a műtét, akkor a tünetek megfigyelése és MR-rel történő kontrollvizsgálatok is elegendőek lehetnek, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti, ahol elérhető, ott sugársebészeti (gamma kés) beavatkozás elvégzése, vagy e kettő kombinációja javasolt.
"Az utóbbi években terjedő sugársebészeti kezelésre a maximum 3 cm-es daganatok alkalmasak. Ettől a módszertől a daganat méretének csökkenését vagy a növekedés megállítását várjuk. Kevésbé fordul elő a hallóideg és egyéb nemes képletek sérülése, mint a hagyományos idegsebészeti beavatkozásoknál. Nagyobb térfoglalás esetén a hagyományos idegsebészeti módszer segíthet, de itt számolni kell a daganat kiterjedése miatt is a neurológiai maradványtünetek kialakulásával."
Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, vagy rosszabb általános állapotú betegről van szó, akkor itthoni, újabb eredmények szerint elvégezhető a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzása is a daganat méretének csökkentésére.
Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu
