Magyarországon a hasnyálmirigyrák előfordulása az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedik: évi mintegy 1500 új beteget regisztrálnak, és a hazaihoz hasonló tendenciát mutatnak a nemzetközi statisztikák is. A hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak terápiájára alkalmas új innovatív készítmény jelentősen javítja az áttétes adenokarcinómában szenvedő betegek életkilátásait.
Kinek jelent esélyt?
A szer jelentőségét az adja, hogy bár a hasnyálmirigyrák az összes tumoros betegséget tekintve ritka (a rákok 2-3 százalékát adja), mégis az összes tumoros halálozás 5 százalékáért felelős. A hasnyálmirigyrák gyógyítására akkor van esély, ha legkorábbi stádiumában felismerik. Az esetek egyötödében műtéttel kezelhető.
Mivel azonban e daganatos megbetegedés tünetei általában csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek, a páciensek többségénél sajnos csak viszonylag későn sikerül diagnosztizálni, ami nagyban rontja a gyógyulási esélyeket. Ugyanis a korai tünetek – étvágyvesztés, lesoványodás, leromlás, hányinger és hasmenés – ha egyáltalán megjelennek, akár egy egyszerű gyomorrontásra is emlékeztethetnek, illetve más szervek daganatos megbetegedésére is utalhatnak.
A lesújtó halálozási arány egyrészt a késői felfedezés miatt igen magas, másrészt pedig a hasnyálmirigyrák az egyik legkedvezőtlenebb kimenetelű rosszindulatú daganat: ötéves túlélése nem éri el az öt százalékot, és ez még az operálható stádiumban lévőkre is igaz. Egy éves túlélése is csak alig tíz százalék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hasnyálmirigyrák jellemzője, hogy a daganat, a nyirokrendszer útján, gyorsan átterjedhet a környéki nyirokcsomókra, valamint hogy a ráksejtek korán bekerülhetnek a vérerekbe is, ami a test távoli szerveiben (májban, tüdőben, csontokban) történő áttétképződéshez vezethet.
A hasnyálmirigyrák kockázati tényezői
A hasnyálmirigyrák pontos oka nem ismert, de az igazoltnak látszik, hogy a dohányzás növeli a kockázatát: egyes vizsgálatok szerint dohányosoknál háromszor, más adatok szerint ötször gyakrabban fordul elő, mint a hasonló életkorú nem dohányzóknál.
A veszélyeztető tényezők között tartják nyilván továbbá a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztást, és egyes kutatások szerint kifejezetten kedvezőtlenül hat rá az egyoldalú, húsban gazdag, magas zsírtartalmú étrend is. Előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: jellemzően 60 éves kor felett jelentkezik, de megjelenhet már 30 éves kor körül is.
Ez is érdekelhet
Legjobban: