Amennyiben bizonyos sejtek genetikai állománya megsérül, ezáltal számos funkció, elsősorban a sejtszaporodás és a sejtnövekedési kontroll károsodik, úgy rosszindulatú daganat alakul ki a szervezetben. Bár a funkciózavarok mellett megváltozik a szöveti struktúra, így a szövettani kép is. A tumorok mikroszkopikus szerkezete annyira változatos, hogy szükségessé válhat patológiai vizsgálat a daganat pontos diagnosztizálásához. A szövettani képből vagy a kenetek értékeléséből ráadásul a rákos folyamat előrejelzésére, az áttétek kialakulásának valószínűségére is lehet következtetni, illetve a szükséges és lehetséges terápia kiválasztásában is segítségére van a kezelőorvosnak.
Jóindulatú betegségek is utánozhatják a rákot
Mindazonáltal számos betegség utánozhat rákot, többek között a jóindulatú daganatok, a gyulladásos és regeneratív folyamatok is. Amennyiben az elváltozás diagnosztizálása esetén felmerül a rosszindulatú daganat gyanúja, a végleges kórmeghatározásban a patológiai vizsgálat dönthet. Az elemzéshez szükséges biopszia típusa jelentősen függ az elváltozás helyétől, annak hozzáférhetőségéről és nem utolsó sorban méretétől is. Az egyes elváltozások kóroki tisztázásához több mintavételi módszer is rendelkezésre áll.
Mintavétel műtét közben
A daganatgyanús elváltozások diagnosztikájában gyakran használt szövetmintavételi eljárás a műtéti mintavétel. A rezekciós, azaz nagyműtéti mintavétel során nagyobb szöveti részeket vagy akár az egész szervet is eltávolíthatják, amely az egész elváltozást, daganatot is magában foglalja. Bizonyos esetekben még az operáció során szükségessé válhat az elemzés. Ebben az esetben fagyasztásos eljárással a tapasztalt patológus még a műtét alatt adhat diagnózist az orvosnak a műtét típusának vagy a kimetszés daganatmentes ép széleinek pontos meghatározásához.
A sebészi mintavétel magában foglalja a kivágásos biopsziát is. Az excíziós biopszia esetében a daganatot a sebész teljes egészében eltávolítja, míg az incíziós biopsziánál mindössze egy kisebb részt vág ki belőle. A sebészeti úton vett mintákból egyre rövidebb idő, akár egyetlen nap alatt készülhet szövettani eredmény. Olykor szükségessé válhat további speciális eljárások igénybevétele is, mint például az immunhisztokémia, amely a szöveti antigéneket mutatja ki, vagy az immuncitokémia, amely az izolált sejtek felületi antigénjeit vizsgálja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mintavételi eljárás: biopszia
A szövettani mintavételek következő nagy csoportja a vastagtű (core) biopszia, amely esetén a szöveti mintavétel sebészi feltárás nélkül történik leginkább májból, veséből, prosztatából és emlőből. Az így levett minta szövettani értékelésre teljesen alkalmas.
Ide tartozik az endoszkópos biopszia is, amely során az endoszkópot - vékony, rugalmas cső, végén valamilyen fényforrással és kamerával - nemcsak képalkotásra használják a különböző üreges szervek belső felszínénél, hanem a rajta keresztül bevezetett csipesz segítségével a szerv falából szövettani vizsgálatra mintát is nyernek, de akár egész elváltozásokat is eltávolíthatnak így.
A citológia
A citológia kenet formájában levett sejteket vizsgál. Ennek egyik mintavételi eszköze a kefe, mellyel főként a méhnyak, a hörgők, a tápcsatorna és az epeút tumoros vagy gyulladásos eredetű testüregi folyadékából vesznek mintát az elváltozás felszínéről, általában endoszkóppal kombinálva.
A vékonytű aspirációs citológia szintén széles körben elfogadott kenetmintavételi eszköz. A minimálisan invazív eljárás segítségével izolált sejtek és kis szövetrészek nyerhetők a legkülönfélébb daganatokból. Ultrahanggal vezérelve gyakorlatilag bármelyik szervet eléri, akár 5 milliméter átmérőjű tumorból is értékelhető citológiai keneteket tud kinyerni.
A háromféle diagnosztikai vizsgálat - képalkotó eljárások, biopszia és laborvizsgálat - együttes alkalmazása révén lehet pontos a tumordiagnosztika. Fontos, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében minden eltávolított szövet vagy szerv kórszövettani vizsgálata kötelező - kivéve a fogakat és a placentát.
Legjobban: