Sok információ és még több tévhit kering a médiában a méhnyakrákot okozó humán papillómavírusról (HPV), és az azt kivédő oltásokról. "Ellenkampány helyett örülnünk kellene annak, hogy van egy daganattípus, amelyet védőoltással meg lehet előzni, hiszen bizonyított, hogy a méhnyakrákot egy vírus, a HPV okozza" - mondja Hernádi Zoltán egyetemi tanár, az MTA Doktora, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Nőgyógyászati Onkológiai Tanszékének professzora.
Kiemelt figyelem fordul most a méhnyakrák-szűrésre. Ennyire rossz a helyzet Magyarországon? Egyáltalán mennyire eredményes a méhnyakrákszűrés?
Milyen rendszerességgel kellene megjelenniük a nőknek a szűréseken?
Magyarországon egyre inkább a nemzetközileg elfogadott 3 éves szűrési intervallum mellett érvel a szakma. Több fórumon is úgy foglaltunk állást, hogy ha a 25 és 65 éves kor közötti nők 3 évente biztosan megjelennek rákszűrésen, akkor fel lehet ismerni a méhnyakrák-megelőző állapotokat, és meg lehet előzni a méhnyakrákot. Úgy látjuk, hogy a lakosság körében is nagyobb a három évenkénti szűrés elfogadottsága. Szerencsés körülmény, hogy a méhnyakrák kialakulása időben elhúzódó, hét-nyolc éves folyamat, tehát még akkor is esély van a felismerésre, ha az érintettek egy esedékes szűrést kihagynak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen a tökéletes szűrés?
Minél inkább növeljük a szűrési intervallumot, vagyis kitoljuk a következő esedékes szűrésen való megjelenés időpontját, annál inkább szükségünk van jobb teljesítményű szűrőmódszerre. A méhnyakrák esetében más daganatokhoz képest kedvező a helyzet, hiszen a klasszikus, kenetvételen alapuló méhnyakszűrést - éppen HPV és a méhnyakrák kapcsolatára vonatkozó kutatási eredmények alapján - ma már HPV-teszttel is kombináljuk. Bebizonyosodott, hogy a méhnyakrákot a HPV egyes típusai okozzák, ezért nagyon nagy érzékenységet, majd pedig találati biztosságot tudunk elérni a szűréseknél, ha a klasszikus citológiai vizsgálatot kombináljuk HPV-teszttel. Sőt, már az egész világban jellemző az a szűrési protokoll, hogy eleve az oki tényezőt, tehát a humán papillómavírus jelenlétét keresik a szűréseken. Ez azt jelenti, hogy nemsokára a HPV-teszttel indulhatnak a szűrések.
Sokféle önvizsgálati teszt kapható már a patikákban. Elképzelhető, hogy nemsokára HPV-tesztet is lehet majd venni, és a nők önmaguknak is tudnak rákszűrést végezni?
Az ötlet annyira életszagú, hogy már egy évtizede folynak kísérletek ilyen önteszt elkészítésére és gyakorlati bevezetésére. Főleg Hollandiában, és a skandináv országokban számoltak be igen kedvező tapasztalatokról, az interneten lehet is kapni holland fejlesztésű "self irrigation test" terméket. Nem utópia, hogy a közeljövőben Magyarországon is fókuszba kerül a méhnyakszűrést célzó hüvelyi irrigációval történő mintavétel. Ez az önvizsgálat keretében történő mintavétel alkalmas, és találkozik is azzal az igénnyel, hogy a HPV-teszt kapjon a jelenleginél nagyobb és meghatározóbb szerepet a méhnyakrák szűrésében.
Ma automatikusan HPV-re is szűrnek a nőgyógyászok a méhnyakrákszűrésen?
Jelenleg a HPV-teszt nem része a hazai szűrővizsgálati protokollnak a szűrés első vonalában. A citológiai szűrést akkor egészítjük ki a HPV-teszttel - és megjegyzem, a TB is csak akkor finanszírozza -, ha a citológiai lelet pozitív, minimálisan ASCUS - p3 vagy e feletti kategóriába esik. Ha valakinek negatív lelete van, de mégis szeretne megbizonyosodni arról, hogy jelen van-e a szervezetében a humán papillómavírus, az önköltségesen teheti ezt meg. Tudomásom szerint ennek összege néhány ezer forint között mozog. Állami intézményben tehát a díjmentes tesztet akkor lehet legkorábban igénybe venni, ha a pozitív citológiai szűrési eredmény átmeneti tartományban mozog.
Ma már a védőnők is végezhetnek méhnyakszűrést. Ezt a szolgáltatást egyre több kistelepülés lakói is igénybe vehetik. Milyenek a tapasztalatok?
Valóban, azokon az 5 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken, ahol a körzetben nem elérhető nőgyógyász, ott 2010-ben mintaprogramként elindult a védőnői rákszűrés. Ezek a programok bebizonyították, hogy a védőnők képesek és alkalmasak a méhnyakszűrés gyakorlati elvégzésére, továbbá az érintettek elérésére, azok szűrésre való megnyerésére . Mára az ország 534 településén vált elérhetővé a védőnői méhnyakszűrés, és a következő hónapokban ez a szám még tovább bővül. Úgy látjuk, hogy ezt a lakosság kedvezően fogadta, az eredmények pedig biztatóak.
Jelenleg méhnyakrák témában milyen kutatások folynak?
Nagyon intenzív kutatásokat végeznek világszerte. Változatlanul az érdeklődés középpontjában áll a vakcináció. Ezen a téren a fejlődés iránya az, hogy olyan vakcinákat készítsenek, amely akár 9 humán papillómavírus típusra is védettséget ad. Ezen vakcinák klinikai tesztjei nagyon biztatóak. Hangsúlyoznom kell, hogy az onkológia egészében is kiemelkedő és egyedül álló jelentőségű, hogy egy daganatot védőoltással meg tudunk előzni. Ennyire kedvező helyzet semmilyen más ráktípusnál nem áll fenn, tehát mindenképpen javasoljuk, hogy a nők amennyiben egy ilyen rossz prognózisú daganatot oltással meg tudnak előzni, akkor azt használják ki!
A háromévenkénti méhnyakrákszűrést a nők is jobban elfogadják
Aki kapott HPV-oltást, az meddig élvez védettséget, kell-e ettől függetlenül szűrésre járnia?
Mindenképpen javasolt a szűrés annak is, aki kapott oltást! A jelenleg hazai relációban elérhető HPV-vakcinák maximálisan a vírus négy fajtája, a HPV 6, 11, 16 és 18-ra biztosítanak védelmet. Ezek közül a HPV 16 és 18-as típus, felelős a méhnyakrák kialakulásáért. De emellett ismerünk még minimálisan nyolc-tíz olyan típust, amely szintén okozhat rákot, annak ellenére is, hogy a két fő variáns ellen valaki felvette az oltást. Ezért indokolt a szűrés oltottak esetében is, ugyanakkor annak az esélye, hogy a teszt pozitív lesz, lényegesen kisebb, mint azoknál, akik nem kaptak oltást.
Felnőtt nők is kérhetnek védőoltást?
Természetesen! Kicsit elkeserítette a felnőtt korosztályt, hogy rájuk nem gondolunk, de mindenképpen érdemes az oltást nekik is felvenni, mert e téren is nagyon kedvezőek a tapasztalatok. A négy komponensű (a kondilóma ellen is védő) vakcina szélesebb védelmi spektruma esetükben még inkább felértékelődik.
Milyen más betegségek ellen adhat védettséget a HPV-oltás?
A szájüregi és felső légúti daganatok kialakulásában is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a human papillomavírusnak és egyre szélesedik azon daganatok köre, amelyekben a HPV-t kimutatják. A fejlesztés jelenleg is folyamatban van és az eddigieknél is szélesebb védelmi spektrumú, kilenc HPV-típusra ható vakcinák bevezetése a küszöbön áll. Egyre több megfigyelés hívja fel a figyelmet arra a HPV vakcináció a méhnyakrákon túl is hasznos és egyéb szervi daganatok megelőzésében is hatékony mindkét nem esetében.
Mikor és hogyan lehet lemérni az oltások hatékonyságát?
Több ellenőrzési pont van ezek közül a legbiztosabb a HPV okozta megbetegedés gyakoriságának csökkenése az oltott populációban. Így a két, a HPV 16/18 típussal szemben védő, jelenlegi ingyenes vakcináció eredményét évtizedek múlva lehet majd csak lemérni a méhnyakrák gyakoriságának csökkenésével. A HPV négy típusa ellen védő, így szélesebb spektrumú vakcina szintén forgalomban van. Ez a vakcina kiterjeszti a védelmi ernyőt a kondilóma (hegyes függöly, a női nemi szervek egyik leggyakoribb vírus okozta elváltozása ) ellen is, így az hamarabb informál a vakcináció hatékonyságáról: a kondilóma a HPV infekciót követően korán, akár néhány hét múlva jelentkezik. Ha ez a betegség az oltottak körében visszaszorul, ennek komoly jelzés értéke van akár populációs méretekben is a vakcina, a vakcináció hatékonyságát illetően.
