HPV: "Ha panasz van, akkor rák van"

Magyarországon naponta meghal egy nő méhnyakrákban. Pedig olyan betegségről van szó, amiben ma már senkinek nem kellene meghalnia. Interjú dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász onkológus főorvossal.

A méhnyakrák okozta megbetegedés csökkenő tendenciát mutat itthon, de még így is messze vagyunk az európai uniós átlagtól. Körülbelül ezer új esetet fedeznek fel évente, és mintegy 400-450 nő hal meg a betegségben. (Csak összehasonlításképpen, míg nálunk 500 nő hal meg évente méhnyakrákban, Finnországban "csupán" egy - a szerk.) Dr. Koiss Róbert 1996 óta foglalkozik a HPV-vel, illetve a méhnyakrákkal , és vallja, mi nők tehetünk magunkért a legtöbbet.

HáziPatika.com: Mi a szerepe a méhnyaknak a női szervezetben?

dr. Koiss Róbert: A méhnyak a méh keskeny nyakának a vége, amely tulajdonképpen a hüvelyben helyezkedik el. Egyrészt zárja a terhességet a külvilág felé, másrészt segít abban, hogy a várandósságot ki tudja hordani a méh. Nőgyógyászati szempontból azért is érdekes, mert kétféle hám találkozik ezen a területen. A többrétegű laphám a hüvelyből, míg az egyrétegű hengerhám a méhtestből indul ki. A méhnyak az a határzóna, ahol a két hám találkozik és folytonos osztódással el akarja foglalni a másik a helyét. Mondhatjuk azt is, hogy egy "háborús övezetről" beszélünk.

HáziPatika.com: Hogyan kerül ebbe a "háborús övezetbe" a HPV, azaz a humán papillomavírus?

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

dr. K. R.: A méhnyakrákkal kapcsolatos kutatások az elmúlt tizenöt évben arról szóltak, hogy megtaláljuk a betegség kiváltó okát. Kiderült, hogy a HPV a daganatok 99 százalékában kimutatható. Legnagyobb számban a HPV 16-os és 18-as vírustörzse a felelős, de a méhnyak-daganat szempontjából veszélyes lehet a 31-es, 33-as és a 45-ös törzs is. Mint a vírusok általában, a HPV-vírus sem képes önálló életre, így gazdasejtet keres, ahol meg tudja magát sokszorozni. A HPV esetében ez nem más, mint a hámsejt, a méhnyaknál már említett állandóan osztódó, egymással "háborúzó" sejtek. Azért nevezhető a méhnyak lehetséges daganatképződési helynek, mert itt a vírus könnyen megtalálja a gyorsan osztódó sejteket és felhasználja őket arra, hogy saját magát is sokszorosítsa. Ez később a vírus halálát jelenti, ám a sejt pedig elindul egy olyan szaporodás útján, aminek hosszú távú következménye a daganat kialakulása.

A HPV elsősorban nemi érintkezés útján jut a szervezetbe, de fertőzött eszközök, használati tárgyak is közvetíthetik. Az óvszer használata sem véd meg teljesen a fertőzéstől, a vírus az intim testrészek bőrfelületének érintkezésével is terjed. HáziPatika.com: Mi ellen jó a védőoltás?

dr. K. R.: A méhnyakrák elleni oltás kifejlesztésénél elsődleges szempont volt, hogy a daganatképződés 72 százalékáért felelős két HPV-törzs (16-os és 18-as) ellen legyen hatásos. Az elmúlt évben új oltóanyag jelent meg, amely öt másik vírustörzzsel - HPV 31/33/45/52/58 - szemben is hatékony. A klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy a szexuális élet megkezdése előtt beadott oltás bír a legmagasabb hatékonysággal, de beadása a már szexuális életet élő nőknek is ajánlott. Az oltóanyaggal egy olyan specifikus immunválaszt hozunk létre, amely megakadályozza, hogy a vírus bejusson a sejtbe, így annak örökítő anyagát sem tudja átalakítani. Azaz megakadályozzuk a sejt korlátlan osztódását, így a daganatot is.

A méhnyakrák szűréssel és oltással ma már biztosan megelőzhető

A méhnyakrák szűréssel és oltással ma már biztosan megelőzhető

A HPV-oltás nem csak a szexuális élet előtt álló tinédzser lányoknak nyújt védelmet, hanem minden nőnek, aki szexuálisan aktív. HáziPatika.com: Mi a helyzet a férfiakkal? Érdemes nekik is beoltatni magukat?

dr. K. R.: Igen, jó lenne a 20 év körüli férfiakat is oltásban részesíteni egy későbbi, 40-50 éves korban jelentkező fej- nyaki daganatok (ezek közé tartozik elsősorban a nyelvgyök és a mandula rákja) elkerülése érdekében. Ezen daganatos megbetegedések száma emelkedő tendenciát mutatott az elmúlt 5-10 évben Európában, melynek egyértelmű oka a HPV-16-hoz köthető fertőzés.

HáziPatika.com: Sokan tartanak az oltás mellékhatásaitól.

dr. K. R.: Az oltóanyagot olyan biztonságos géntechnikai eljárás során állítják elő, amely során kimarad a vírusnak a daganatkeltő része és csak az üres, de egyben legerősebb immunválaszt kiváltó fehérje köpenye marad meg, ezért nem kell attól tartani, hogy az oltás során daganatképződés indulhat el. Az oltás során enyhe bőrpír és izomfájdalom léphet fel a beadás helyén.

A három vakcinából álló oltási sor befejezése után tizenöt-húsz évig nincs szükség emlékeztető oltásra, ez idő alatt közel száz százalékos védelmet nyújt. HáziPatika.com: Az oltással megspórolhatjuk a szűrésre járást?

dr. K. R.: Mindenhol a világban, ahol van szervezett méhnyakszűrési program, az oltott csoport szűrése nem különbözik a nem oltott csoporttól. Akár részesült valaki oltásban, akár nem, a szűrésen részt kell venni. Történtek azonban változások: a hagyományos sejtkenet mintavételt felváltja az ok kimutatására szolgáló vizsgáló eljárás, ami nem más, mint a HPV örökítő anyagának kimutatása. Amennyiben a szűrés során nem tudják kimutatni a HPV DNS-t, akkor nagy biztonsággal el lehet engedni a beteget a következő öt évre.

A Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság tavaly beadott egy indítványt a méhnyakszűrési protokoll megváltoztatására, ami a 25 év feletti nőknél a hagyományos sejtkenet és a HPV DNS-teszt együttes alkalmazását javasolja. Mert ha mindkét eredmény negatív, akkor közel száz százalékban tudjuk biztosítani azt, hogy a szűrési perióduson belül nem kell számolni a méhnyakrák megjelenésével. (Itthon a HPV DNS-teszt hozzáférhető, akár magánorvosi, akár állami szférában megy el valaki szűrésre).

vakcina

HáziPatika.com: Mely életkorban a legvalószínűbb a méhnyakrák kialakulása?

A fertőzést követően legalább tíz évnek el kell telnie ahhoz, hogy méhnyakrák alakuljon ki. Ezért tartjuk célszerűnek 25 éves kortól elindítani a HPV-teszt végzését, mert a méhnyakrák előfordulásának valószínűsége a 45 és 55 éves nők között a legmagasabb. Tehát ha a HPV szűrést 25-30 éves kor körül kezdjük el, akkor nagy valószínűséggel idejekorán fel fogunk fedezni egy esetleges elváltozást. A méhnyakrák előfordulási valószínűségének a görbéje 65 éves kor fölött ismételten emelkedik valószínűleg az immunrendszer öregedése miatt. Az addig lappangó állapotban lévő HPV-fertőzés aktív állapotba kerül, és az öregség által immunológiailag sérült sejtek alkalmassá válnak arra, hogy a vírusok rákos folyamatot indítsanak el bennük.

HáziPatika.com: Mit mutatnak a számok a hazai megbetegedésekről, illetve halálozásról?

dr. K. R.: A méhnyakrák okozta megbetegedés itthon az elmúlt 2-3 évben csökkenő tendenciát mutat, de még mindig messze vagyunk az európai uniós átlagtól. Körülbelül 1000-1100 esetet fedezünk fel évente, és mintegy 400-nő hal meg évente a betegségben. Ez nagyon sok. Ennek oka, hogy a nők nem mennek el szűrésre. Sokan gondolják úgy, ha nincs panaszuk, akkor felesleges. Ez nem így van! A szűrésnek pont az a lényege, hogy még időben felfedezzük az elváltozást, mert egy apró műtéti beavatkozással megelőzhető a nagyobb baj.

Ha méhnyakrákban érintett, vagy szeretne többet tudni a megelőzésről, forduljon a Mályvavirág Alapítványhoz: www.facebook.com/malyvavirag , illetve www.malyvavirag.hu . Az érintettek számára titkos és zárt Facebook csoportot is működtetnek, ahol sorstársak segítik egymást a felépülésben. Ha szeretne a csoporthoz csatlakozni, írjon nekik üzenetet.

2014 óta államilag finanszírozott a hetedik osztályos lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltás. Annak ellenére, hogy olyan oltásról van szó, ami nem kötelező, csak javasolt és szülői engedély kell hozzá, sokan kérték. A tinédzser lányok szüleinek több mint 80 százaléka dönt úgy, hogy részesüljön gyermeke az oltásban. Koiss doktor szerint az oltásra való hajlandóság azért is örömteli, mert ezek a lányok, akik megkapják a megfelelő tájékoztatást, felnőtt korukban is részt fognak venni szűrésen. Mint mondta, tizenöt-húsz év múlva várhatjuk azt, hogy a méhnyakrák előfordulási valószínűsége drámaian csökkenni fog. Addig is fontos lenne, hogy a 25 és 65 éves korosztály rendszeresen jelenjen - legalább háromévente - meg a szűréseken.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.