A rákgyógyítással kapcsolatos kutatások egyik fontos célja a képi diagnosztika és a sugárterápia hatékonyságának javítása, ezen a területen immár 15 éve dolgoznak együtt az SZTE és a GE Healthcare szakemberei. Hideghéty Katalin, az SZTE Onkoterápiás Klinikájának egyetemi docense elmondta, az eredményes sugárkezelés, a legkevesebb mellékhatás, a szövődmények minimalizálása az ép területek minél kisebb sugárterhelésével érhető el.
Jelenleg az adott testrészletet szeletenként felépítő CT-felvétel minden egyes képén az onkoradiológus manuálisan, egyenként rajzolja be a daganat, az erek, a csontok, a nyirokrégiók és a szervek körvonalát, vagyis kontúrozza - az egyéni adottságoknak megfelelően - az anatómiai struktúrákat, meghatározva a terápia célterületét, illetve a védendő szerveket, szöveteket. A tervezőrendszerben ugyan rendelkezésre áll általános anatómiai hátterű félautomatikus program, de ez az egyéni eltérések miatt nagy hibákkal dolgozik, a tervek javítása, pontosítása is sok időt vesz igénybe.
Órákról percekre csökken a munkafázis
Az így kapott háromdimenziós modellen - mint egy virtuális betegen - szimulálható a kezelés, egyben kiszámítható az elnyelt sugárdózis. A mérnöki precizitású kontúrozás rendkívül időigényes feladat: egy fej-nyak daganatban szenvedő betegnél - a terület rendkívül bonyolult anatómiája és patológiája miatt - 6-8 órát vesz igénybe, egy agydaganat esetén 5-6 óra alatt készül el, a hasi, kismedencei eljárás 3-4 órás, egy emlődaganat esetén pedig csaknem másfél órás művelet.
A most futó projekt ennél jóval hatékonyabb megoldást kínál: a szervekről alaposabb képet adó MR-felvételek alapján történik meg a megbízható pontosságú és rendkívül gyorsan működő automatikus szegmentáció. Ennek köszönhetően több idő jut a kezelési terv finomítására. A 6-8 hétig tartó sugárkezelés alatt így a betegek érdekében gyakrabban lehetne képalkotó vizsgálatot végezni az anatómiai változások és a daganattérfogat változásának követése, a besugárzási terv többszöri finomítása érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A mesterséges intelligencián alapuló automatikus kontúrozó program több óráról mindössze pár percre csökkenti a besugárzáshoz szükséges tervezési céltérfogat és a közeli védendő szervek kontúrozására fordított időt, ezáltal növelheti a sikeresen kezelt rákbetegek számát. A közös kutató-, termékfejlesztési és oktatási programban az SZTE csaknem húsz orvostanhallgatója is részt vesz, akik referenciakontúrozásokat végeznek. A klinikai kutatásokat is támogató szoftverfejlesztés prototípusa várhatóan nyár végére készül el, és az együttműködés következő állomásaként immár konkrét betegadatokon is tesztelhetik a programot.
Legjobban: