Fitymának a pénisz legérzékenyebb részét fedő, néhány centiméteres bőrdarabot nevezzük, amely egészséges esetben hátrahúzható. Szerepe a makk védelmén túl a hüvelyen belüli szabad mozgás elősegítése a szexuális együttlétkor. Fitymaszűkületkor ez a bőrdarab nehezen visszahúzhatóvá válik, amely nem csupán a nemi élet során okozhat kellemetlenségeket, de a makk tisztán tartását is ellehetetleníti, ami miatt gyulladás alakulhat ki. Kezeletlenül súlyos betegségekhez, akár hímvesszőrák kialakulásához is vezethet.
Babáknál még természetes a letapadás
Bizonyos esetben a fitymaszűkület már születéskor kialakul, ezt azonban nem szabad összekeverni a bőr természetes letapadásával. Csecsemőkorban ugyanis a fityma bőre még össze van tapadva a makkal – normális állapot, hogy nem lehet visszahúzni, és nem is szabad erőltetni. Ez a letapadás fokozatosan szűnik meg, két-hároméves kort követően már a gyerekek nagy részénél teljesen hátrahúzható a bőr. Hogyha a szűkület ezután is fennáll, és a kisgyermek fitymazsákja pisiléskor lufiszerűre duzzad, tanácsos urológussal konzultálni a problémáról.
A másodlagos, vagyis „szerzett” fitymaszűkület mögött ugyanakkor más probléma – elsősorban a kezeletlen cukorbetegség – húzódhat. A betegség jól észrevehető, a mindennapi tevékenységek során is problémát jelentő tünete, hogy a fitymát nem lehet hátrahúzni. Nem kell tehát szakavatott szem és szűrővizsgálat a felismeréséhez, mégis előfordul, hogy a beteg nem fordul vele orvoshoz, melynek súlyos következményei lehetnek. „Nem felismerve, az úgynevezett szmegma kontaktus pangásának köszönhetően megnő a veszélye a hímvesszőrák kialakulásának” – mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Nyirády Péter urológus. Okozhat másodlagos fitymaszűkületet továbbá a lichen sclerosus is, ami a fityma gyulladásos bőrelváltozása. Kezeletlenül ez is a hímvessző daganatos megbetegedéséhez vezethet – hívta fel a figyelmet az urológus.
Ez is érdekelhet
A daganatos megbetegedések között a hímvesszőrák viszonylag ritkának számít, és a higiénia elhanyagolása mellett például a HPV- vagy HIV-fertőzés is elősegítheti a kialakulását. Kezelése elsősorban sebészi úton történik, illetve korai stádiumában lézeres kezeléssel és a lokális kemo-, vagy immunterápiával is sikereket lehet elérni. ”A korszerű sebészi kezelésben egyre nagyobb teret hódít a szervmegőrző sebészet. Míg korábban az egész hímvesszőt el kellett távolítani egy daganat kialakulásakor, manapság már a szerv megmenthető” – emelte ki Dr. Nyirády Péter.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
