Az amerikai Cleveland Clinic Lerner Kutatóintézetének tudósai októberben kezdték a legagresszívabb emlőráktípus megelőzésére szolgáló védőoltás humán klinikai vizsgálatát. Az első fázisban a kutatók azt tesztelik, hogy biztonságos és hatékony-e a vakcina, emellett igyekeznek meghatározni, hogy mekkora dózis adható be biztonságosan anélkül, hogy komoly mellékhatásokat okozna - közölte az Amerikai Rákellenes Társaság tájékoztatóját idézve a Snopes.
A várakozások szerint ez a vakcina, amelyet két évtizedes kutatómunkával fejlesztettek ki - és ami már ígéretes eredményeket hozott a laboratóriumi vizsgálatok és az állatkísérletek során -, megelőzheti a háromszoros negatív (tripla negatív) emlőrák kialakulását . Ez a legagresszívabb mellráktípus: gyorsabban növekszik és terjed, mint a többi.
Miért veszélyes a tripla negatív mellrák?
Becslések szerint az összes emlőrákos eset 12-15 százaléka tripla negatív mellrák, de a betegséggel összefüggésbe hozható halálesetek aránytalanul nagy hányadát okozza, mivel az ellene alkalmazott terápiára sok esetben nem reagál. Hogy megértsük, miben különbözik ez az emlőráktípus a többitől, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szemléletes példát hozott. Eszerint gondoljunk úgy a rákos sejtekre, mint egy házra. Ahol a bejárati ajtón háromféle zár van: ezek a receptorok. A "zárak" közé tartoznak a női nemi hormonok, az ösztrogén és a progeszteron, valamint a 2-es típusú humán epidermális növekedési faktor (ami a daganatos sejtek növekedését serkenti - a szerk.). Ha a házunk ajtaján e három zár bármelyike van, az orvosoknak lehet kulcsuk ezekhez (vagyis kezelési mód a rákos sejtek elpusztítására). Ha azonban valakinek háromszoros negatív emlőrákja van, az azt jelenti, hogy ez a három zár nincs az ajtón, vagyis "kevesebb kulcs" - kevesebb kezelési lehetőség áll a rendelkezésünkre.
Hogyan működik a mellrák elleni védőoltás?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenleg tesztelés alatt álló vakcina egy, a nők szervezetében normális esetben kizárólag a szoptatáskor termelődő fehérjét, az alfa-laktalbumint veszi célba. Ahogy a nők öregszenek, ez a fehérje eltűnik szervezetükből. A tripla negatív mellrákkal diagnosztizált nők többségénél viszont megmarad. A vakcina aktiválja az immunrendszert e fehérje ellen, mégpedig úgy, hogy "megelőző immunvédelmet nyújt az alfa-laktalbumint expresszáló, kialakulóban lévő emlődaganatokkal szemben" - közölték a kutatók. A vakcinában található adjuváns, vagyis az immunreakció fokozására hozzáadott anyag pedig arra készteti az immunrendszert, hogy azelőtt reagáljon a potenciálisan kialakuló rosszindulatú daganatokra, mielőtt azok megnőhetnének.
A humán klinikai vizsgálat jelenlegi fázisa a tervek szerint 2022 szeptemberéig tart. A kutatók ezalatt 18-24 olyan beteg állapotát követik nyomon, akik az elmúlt három évben fejezték be a korai stádiumban diagnosztizált háromszoros negatív emlőrák elleni terápiát - ám nagy kockázata van náluk a daganat kiújulásának. A kísérletben részt vevők három adag vakcinát kapnak két hét különbséggel. Ha az első fázis sikerrel zárul, a kutatók a következő lépésként olyan nőket vonhatnak be a tesztelésbe, akiknél magas a mellrák kialakulásának kockázata .
