Magyarországon ma három szervezett népegészségügyi szűrőprogram működik. Ezek az emlő-, a vastagbél- és a méhnyakrák mihamarabbi felfedezését, ezáltal a gyógyulási esélyek javítását hivatottak szolgálni. „Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható” – fogalmazott Müller Cecília a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.
Arra a felvetésre, hogy az emberek nagy része nem vesz részt az ingyenes szűrővizsgálatokon, kiemelte, „napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is”. Úgy véli, ezzel elő lehetne segíteni, hogy többen járjanak el a szűrésekre. Hozzátette azonban, hogy a kérdésben „a szakma még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem”.
Kitért arra is, hogy az eddigi tapasztalatok és összegyűjtött adatok alapján módosítanának a jövőben a szervezett szűrések behívási rendszerén: három helyett ötévente küldenének meghívót az érintettek számára. Emellett az emlőszűrésben a jelenleg érvényes 45-65 év közötti korhatárt 40 és 70 év közöttire módosítanák. „Egyrészt egyre fiatalabb korosztályt érint az emlődaganat, másrészt szerencsére folyamatosan nő a várható élettartam, ami indokolttá teszi a szűrési korcsoport felső határának kitolását” – indokolta az utóbbi döntést.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
