A méhtestrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganatokhoz tartozik, mégis talán kevésbé ismert. Általában menopauza után (50-60 év) alakul ki, ám olykor a fiatalabbakat is érintheti. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza a méhtestrák kialakulásának okait és kezelését ismertette.
Méhtestrák és annak típusai
A méhtestrák a méh belső részének daganatos elváltozása. Számos szövettani típusa van, a legismertebb a méhnyálkahártya (endometrium) rákja, valamint a sokkal ritkábban előforduló, a méh szarkómája (mioszarkóma).
A méhtestrák hátterében a genetikai hajlamon (HNPCC, Lynch-szindróma) túl általában ösztrogéndominancia áll, ám összefüggésbe hozható vele a nem megfelelő életmód, valamint az elhízás is (a zsírszövet egyfajta ösztrogénraktár). Ezenkívül a nem szült nők körében gyakoribb, illetve a korán kezdődött menstruáció, kései klimax, és az ösztrogénterápia is megnöveli kialakulásának rizikóját.
Figyelmeztető jel a rendellenes vérzés
Szerencsére az esetek többségében hamar felfedezik a méhtestrákot, mivel vérzészavarokat és hüvelyi folyást okoz, így az illető még idejében bejelentkezik szakemberhez (főleg klimax után, amikor már nincs menstruációs vérzés). Emellett előfordulhat, hogy az érintett diéta és egyéb életmódváltoztatás nélkül hirtelen fogyni kezd - ez is figyelmeztető jel lehet. Amennyiben fogamzókorú a beteg, akkor a havi vérzése a szokásosnál erősebbé válhat, valamint köztes vérzés is előfordulhat. Rendellenes vérzést természetesen számtalan probléma generálhat, ezért (is) célszerű mihamarabb orvoshoz fordulni.
Fontos tudni továbbá, hogy a rutin nőgyógyászati vizsgálat nem terjed ki a méhtestrák szűrésére, ezért klimax után, tünetek jelentkezésekor, illetve családi hajlam esetén érdemes ellenőrzésen részt venni.
Hogyan diagnosztizálják?
„Méhtestrák gyanúja esetén az orvos mintát vesz a méh belső felszínéről (curettage útján vagy ún. pipelle segítségével), melyet szövettani vizsgálatra küld. Emellett fontos szerepe van különböző képalkotó vizsgálatoknak is (UH, CT, MRI). Jelenleg a gyakorlatban elterjedt tumormarkere nincs. Előrehaladott állapotban áttéteket képezhet a környező területekre (petefészkek, méhnyak, hüvely, nyirokutak, egyéb hasüregi szervek), így ezeket is ellenőrizni szükséges” – mondta Dr. Hernádi Balázs.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Korai stádiumban a méhtestrák igen eredményesen gyógyítható ráktípus: a terápiát meghatározza a rák típusa és kiterjedtsége, a beteg életkora, egyéb betegségei, általános fizikai állapota. A kezelés általában a méh, a petefészkek és a petevezetők eltávolítását jelenti, valamint szükség lehet a kismedencei és hasi nyirokcsomók eltávolítására is. Amennyiben gyermeket szeretne a beteg, úgy nagyon korai stádiumban hormonterápia is megkísérelhető. Ma már egyébként endoszkópos úton igyekeznek ezeket a műtéteket elvégezni, ami jelentősen kisebb megterheléssel jár. Ha a műtét esetleg kontraindikált, vagy kiegészítő kezelés is szükséges, úgy sugárkezelés (és kemoterápia) indokolt.
