Az ultraibolya sugárzás és a kipufogógáz után hamarosan az éjszakai műszak is felkerül a feltételezhetően rákot okozó tényezők listájára. Noha az elképzelést nemegyszer komolytalannak kiáltották ki, egy kutatás eredményei igazolták, hogy jóval nagyobb a mell- és prosztatarák előfordulása azoknál, akik váltott műszakban, sötétedés után kezdenek el dolgozni.
Idén januárban, az egészségügyi világszervezet (WHO) daganatokkal foglalkozó ágazata, a Nemzetközi Rákkutató Intézet (IARC) a lehetséges rákkeltő tényezők közé sorolta a váltóműszakot. Az amerikai rák szövetség (ACS) is követi majd a példát. A tengeren túli szervezet mindeddig úgy vélte, hogy a munka és a rák közötti kapcsolat "homályos, vitatható és nem bizonyított". A daganatos megbetegedések gyakoribb előfordulása ugyanis nem igazolja egyértelműen, hogy a váltóműszak valóban rákot okozna. Elképzelhető, hogy további tényezők megléte emeli a rák kockázatát az éjjeli műszakban dolgozók között.
Az emberi szervezet huszonnégy órás alvás-ébrenlét ritmus szerint működik, amit egy belső óra működtet. A belső óra működése ciklikusan befolyásolja a testhőmérséklet alakulását, a hormonműködéseket, a szívfrekvenciát és egyéb testi folyamatokat. A kutatók szerint az éjszakai munka éppen azért veszélyes, mivel felborítja a szervezet belső órájának ritmusát. Ez azért fontos, mert a rák kialakulását gátló melatonin nevű hormon éjszaka, sötétben - tehát amikor alszunk - termelődik.
Az éjszakai műszakosok 10-20 százaléka elalszik munka közben, különösen a műszak második felében. A belső óra áthangolódása az oka annak is, hogy az éjszakai dolgozók még ha fáradtak is, nehezen tudnak elaludni nappal, márpedig a váltott műszakban dolgozóknak ekkor kell aludniuk. Világszerte több millió embert fog érinteni, ha az éjjeli műszak elméletéről bebizonyosodik, hogy vitathatatlan. A szakemberek becslései szerint ugyanis a fejlett országokban élő alkalmazottak 20 százaléka váltott műszakban dolgozik.
Az elsők között mutatott rá az éjszakai műszak és a rák közötti kapcsolatra Richard Stevens, a University of Connecticut Health Center rákkutató professzora. 1987-ben publikálta azt a teóriáját, miszerint kapcsolat van az éjszakai fény és a mellrák között. Megpróbálta ugyanis kideríteni, miért nőtt meg hirtelen a mellrák gyakorisága az 1930-es évektől kezdődően az iparosodott társadalmakban, ahol az éjszakai műszak egyet jelentett a haladással. Észrevétele a legtöbb tudóst meghökkentette.
Számos friss tanulmány eredménye is azt bizonyította, hogy az éveken át éjszakánként dolgozó nők valóban hajlamosabbak a mellrákra, míg az éjszaka dolgozó férfiak között gyakoribb a prosztatarák. Mivel ezeket a felméréseket javarészt a kórházi nővérek és a légitársaságok legénységeinek körében végezték, szükséges egy jóval átfogóbb, lakossági tanulmány elkészítése, hogy megerősítsék, esetleg megcáfolják az eddigi eredményeket.
Természetesen szkeptikusokból akad bőven. Az ismert rákokozó tényezőket felsoroló listán találhatjuk többek között az alkoholtartalmú italokat és a fogamzásgátló tablettákat is. Az ilyen lajstromok persze nem mondanak semmit a kitettség mértékéről vagy idejéről, vagy hogy milyen valószínűségben okoznak rákot. Az amerikai rákszövetség oldalán csupán az olvasható, hogy a karcinogének (rákot okozó tényezők) nem minden esetben okoznak rákot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az éjszakai műszakkal kapcsolatban a sok kételkedőt talán meggyőzheti az IARC elemzése, amelyet a daganatkutatással foglalkozó folyóirat, a Lancet Oncology közölt még decemberben. Vincent Cogliano, az IARC rákkeltő anyagok besorolását végző egységének vezetője szerint a visszajelzések pozitívak. "Elég volt egy minta váltóműszakban dolgozó emberekből ahhoz, hogy felismerjék a megnövekedett rák jelenlétét, de nem tudtuk kizárni további lehetséges tényezők meglétét sem" - hangsúlyozta a szakértő.
A melatoninszint jelentős napszaki ingadozást mutat. A tudósok szerint a kellő mennyiség hiánya növeli a rák kialakulásának kockázatát. A fény (akár természetes, akár mesterséges) blokkolja a melatonin felszabadulását, így azok az emberek, akik lámpa mellett dolgoznak éjszakánként, jóval alacsonyabb a melatoninszintjük. A hormon külső pótlása lehetséges, de a szakértők szerint hosszú távon nem ajánlott, mivel tönkreteheti a természetes hormontermelés képességét. Mindemellett a pihentető alvás hiánya is fokozhatja a rák kockázatát. Azok az emberek ugyanis, akik éjjelenként dolgoznak, általában nem képesek arra, hogy kompletten megfordítsák az éj-nappal ciklusukat.
Kevés alvás, sérülékeny immunrendszer
"Az éjszakai műszakban dolgozók hajlamosak arra, hogy olyanok legyenek, mint a nappal dolgozó emberek, akik megpróbálnak ébren maradni éjszaka" - mondta az IARC-tól függetlenül Mark Rea, a fény hatásaival foglalkozó New York-i Rensselaer Polytechnic Institute Light Research központjának szakembere. A kevés alvás sérülékennyé teszi az immunrendszert a támadásokkal szemben, így nem lesz képes harcolni a rákos sejtek ellen sem. A szervezet természetes ritmusának összezavarása más, nélkülözhetetlen folyamatok összeomlásához vezethet. "Az ütemezés nagyon fontos" - mondta, hozzátéve: bizonyos programok, mint a sejtosztódás vagy a DNS javítás pontos időben történnek, az éjszakai műszak pedig felrúghatja ezt a rendet.
A probléma a szervezet órájának visszaállítása - hangsúlyozza Aaron Blair, az IARC szakembere -, ha kizárólag éjjel dolgozunk, az kevésbé romboló, mint az állandó műszakváltás. Akinek folyton felborul az éjszaka-nappal beosztása - beleértve az időzónákat átutazókat vagy az álmatlanságban szenvedőket is - elvileg a rák kialakulásának ugyanolyan kockázával kell számolniuk.
A szakemberek azt tanácsolják a dolgozóknak, hogy munka után csakis elsötétített szobában aludjanak. Mindazonáltal, a tudósok azon dolgoznak, hogy mérsékeljék a váltott műszakban dolgozók rákkockázatát. Néhány gyártó különböző megvilágítások kialakításával kísérletezik, keresve a megfelelőt, amely nincs hatással a melatonin termelődésére. Eddig egy színről tűnik úgy, hogy nincs hatással a hormonra, ám kevés ember szeretne mellette dolgozni: ez a vörös.
1958-ban izolálták elsőként a tobozmirigy által termelt melatonint. Elnevezése a görög melas szóból ered, amely feketét jelent. A kifejezés a hormonnak arra a tulajdonságára utal, hogy kizárólag sötétben, a sötétség hatására termelődik az élő szervezetekben. Az emberekben a vér melatoninszintje éjjel tízszer magasabb, mint nappal. Sőt, ha a melatonint külsőleg pótoljuk, akár nappal is elálmosodunk - azaz egyértelmű, hogy fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában.
A melatoninszint a gyermekkorban a legmagasabb, a hormon jelenléte az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken, öregkorban pedig kifejezetten hanyatlik - ez lehet az egyik magyarázat az időskori alvásproblémákra is, mivel a melatonin természetes módon segíti az elalvást. A rosszindulatú daganatos vagy krónikus betegségben szenvedőknél rendellenesen alacsony melatoninszint mérhető. Kulcsszerepet játszhat az öregedés lassításában is, mivel meghatározó a növekedést, a szaporodást és a szexuális aktivitást szabályozó belső biológiai óránk működésében. Melatoninpótlással fitten tartható a tobozmirigy működése, ezáltal megelőzhető az immunrendszer gyengülése, lassíthatók az öregedési folyamatok.
A krónikus alváshiány káros a szervezetre, a munka biztonságára, a teljesítményre, a memóriára és a hangulatra. Ráadásul a váltott műszakban dolgozók kritikus helyeken töltenek be állásokat: az egészségügyben, a kórházakban, a rendvédelmi szerveknél, de gyakran ülnek volán mögött, vagy kétkezi munkát igénylő ipari létesítményekben dolgoznak, ezért is lenne nagyon fontos számukra az alváshigiénés szabályok betartása.
Ez is érdekelhet
Ha nem alszunk eleget, pszichomotoros lassultság jelentkezik, a hibaszázalék megemelkedik, romlik a felidéző emlékezet. További pszichés tünet az ingerlékenység, a türelmetlenség és a depresszió. Ezek alacsonyabb munkateljesítményhez és magasabb baleseti arányhoz vezetnek, kedvezőtlen hatással vannak a munkahelyi és a családi kapcsolatokra, szükségtelen stresszforrások. A váltott műszakban dolgozók körében gyakoribb a gyomor-panasz, a rendszertelen menstruáció, vírus- és egyéb bakteriális fertőzés, a súlytöbblet, a szívproblémák és a magas vérnyomás, a munkahelyi és közlekedési baleset.
