Nobel-díjat ért az új rákterápia

Az amerikai James P. Allison, illetve a japán Tasuku Honjo vehette át a 2018-as orvosi-élettani Nobel-díjat. A rangos elismerést egy újfajta rákterápia kidolgozásának köszönhetik, amely képes semlegesíteni a rákos sejtek védelmi rendszerét, így a szervezet immunsejtjei felvehetik a harcot a daganattal.

Kemo- és immunterápia: amit tudni érdemes róluk A kemoterápia már több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Hatóanyagai a citosztatikumok, amelyek mint nevük is jelzik, a sejtek osztódását hivatottak leállítani. Olyan sejtmérgek tehát, amelyek elsősorban az osztódó sejtekre hatnak. Kattintson a részletekért!

Az immunrendszert használnák fel a daganat ellen

Szervezetünkben percenként keletkeznek olyan mutációk, amelyekből rákos daganat alakulhat ki, ezek legtöbbjét azonban a védekezősejtek idejében észlelik és elpusztítják. A rákos sejtek azonban kifejlesztettek egy módszert, amellyel láthatatlanná válhatnak az immunrendszer számára, egyes típusaik pedig képesek az immunsejteket is kiiktatni, hogy ne jelentsenek veszélyt a terjeszkedésükre. A Nobel-díjat elnyert kutatóknak olyan terápiát sikerült kifejleszteniük, amely hatástalaníthatja a daganatsejt összes "trükkjét", ráadásul a szervezet védelmi rendszerének figyelmét is felhívja a veszélyes elemre.

Dr. Allison a Texas Egyetem rákkutatójaként egy olyan fehérjét tanulmányozott, amely korlátozta az immunrendszer működését. Rájött, hogy ezt a fehérjét kiiktatva a szervezet védekezőképességének teljes erejét a daganatos sejtek ellen tudja fordítani. A Kyoto Egyetemen dolgozó Tasuku Honjo pedig egy másik, hasonló szerepkörrel rendelkező fehérjét azonosított, amely más módon ugyan, de mérsékelte a daganatra adott immunválaszt. Kutatási eredményeik és az általuk kifejlesztett új terápia hatalmas áttörést hozhat a rákgyógyításban . A kutatók szerint ez a felismerés főként az előrehaladott stádiumban lévő rákos betegeknek nyújthat komoly segítséget.

A díj átvételekor Dr. Allison azt mondta: eredetileg nem is a daganatok, hanem a szervezetünk védelméért felelős T-sejtek tanulmányozása volt a feladata. Ezek a sejtek veszik fel ugyanis a harcot a testben gyorsan osztódó ráksejtekkel, bizonyos gátlómolekulák azonban akadályozzák a működésüket. Mint kiderült, a CTLA-4 és a PD-1 is két ilyen gátlómolekula, működésük kiismerése pedig új lendületet adhat az immunonkológiai (vagyis az immunrendszer daganat elleni küzdelmét elősegítő) terápiáknak.

Ez is érdekelheti

rákkutatás

Milliók életét mentheti meg ez az új rákterápia

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

rákkutatás

Chipek válthatják ki az emberi szerveket a kutatásban

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Forrás: The Guardian