Ráadásul nincsen kétséget kizáróan igazolt közvetlen kapcsolat az életmód és az immunrendszer ereje között.
Mit tehetünk az immunrendszerünkért?
A gyakorlatból tudjuk, hogy az egészséges életmód jól szolgálja az immunteljesítmény fokozását. A kutatók ezért foglalkoznak annyit az étrend, a testmozgás, az életkor, a pszichés stressz és más tényezők hatásával az immunválaszra. A test minden része, beleértve az immunrendszert is jobban működik, ha védjük a környezeti támadásoktól. Ennek megteremtéséhez járulnak hozzá az egészséges életmód stratégiák, amelyeket követve az immunrendszer erős és egészséges állapotba kerülhet.
Ide tartozik például a dohányzás abbahagyása , az egészséges étrend követése, a rendszeres testmozgás , az egészséges testsúly fenntartása, a vérnyomás kontrollálása, a mérsékelt alkoholfogyasztás , a megfelelő alvás, a fertőzések elkerülésére tett megelőző intézkedések (például a gyakori kézmosás , vagy a húsok gondos elkészítése), valamint az orvosi szűrések életkornak és kockázati csoportnak megfelelően.
Emellett érdemes szkeptikusnak lenni, mert az immunerősítésről szóló történetek, a különféle információs csatornákon terjedő (állítólag hatásos) trükkök, de még az (előírásoknak megfelelően) immunerősítőként árusított termékek sem biztos, hogy javítanak az immunitáson. És akkor még a kockázatokról nem is esett szó. Azok a sportolók például, akik úgynevezett "vérdoppingot" használnak, olyan módszerekhez folyamodnak, amelyek növelik a vérsejtjeik számát, és ezzel fokozzák a teljesítményüket, de nemcsak azt, hanem a stroke kockázatát is.
Az immunsejtek számának növelése sem feltétlenül hasznos. Különösen, mert nagyon sokféle sejt található az immunrendszerben, és ezek a különböző mikrobákra sokféleképpen is reagálnak. Rögtön felmerül a kérdés, hogy akkor milyen sejtek számát kellene megnövelni és mennyivel? Erre a kérdésre ma még a tudomány nem ismeri a választ. Ismeretes, hogy a szervezet folyamatosan immunsejteket termel, és sokkal több limfocitát állít elő , mint amennyit felhasználhat. A fölös sejtek eltávolítják magukat a szervezetből a sejtpusztulás természetes folyamatán, apoptózisán keresztül. Azaz senki sem tudja, hogy hány sejt kell vagy milyen a legjobb sejtkeverék, amilyenre az immunrendszer optimális működéséhez szükség van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
És akkor még nem volt szó a képletet átíró folyamatokról, hatásokról! Például az étkezésről, a testgyakorlásról, a stresszről vagy éppen az öregedésről. Ragadjuk ki ez utóbbit, amelyről tudjuk, hogy csökkenti az immunválasz képességét. Ennek mechanizmusát sem ismerjük, de tény, hogy az idősebb emberek könnyebben elkapják a fertőzéseket, ami több gyulladást okoz a szervezetükben, és ez megnöveli a rák kialakulásának esélyét. Senki sem tudja biztosan, hogy miért történik ez a változás, de egyes tudósok megfigyelték, hogy a megbetegedési kockázat emelkedése összefügg a T-sejtek számának csökkenésével. Mások pedig azt állítják, hogy a csontvelő az időseknél már kevésbé hatékony az őssejtek előállításában, amelyekből az immunrendszer sejtjei kialakulnak.
Akárhogy is, az immunrendszer működése bonyolult, és nem könnyű úgy hatni rá, hogy mindig a csúcson teljesítsen. Az immunfolyamatok feltárása még sok kutatási munkát kíván. Addig pedig maradnak a tapasztalati úton szerzett ismeretek, amelyek kellő távolságtartással hasznosítva valóban segíthetnek az egészség megőrzésében.
Forrás: harvard.edu
Legjobban: