A melanoma egy agresszív rákos megbetegedés, kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul - sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99 százaléka 5 év elteltével is életben van, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke. Bár világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb az előfordulása (az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már meghaladja az évi 3 ezret), szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink - az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére - továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.
Háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét
A fentieket támasztja alá a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői által elkészített átfogó vizsgálat is, amelybe 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteget vontak be. A kutatás célja és lényege az volt, hogy megvizsgálják a melanoma korai felismerését befolyásoló tényezőket a betegattitűdtől kezdve a prevenciós szokásokig.
A kutatásból kiderült, hogy a hétköznapi értelemben vett preventív vagy egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanomatudatosságra. A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja ugyanis, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről. 13 százalékuk hitte azt a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat. "A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon" - mutatott rá Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.
Mint azt a szakember hangsúlyozta: a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is. A melanoma felismerését elősegítő képeket 4 százalékuk látott korábban, és mindössze 30 százalékuk tudta azt, hogy mi a különbség a melanoma és az anyagjegy között. "A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban részt vevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges" - fogalmazott Dr. Baltás Eszter, aki arról is beszélt: a betegek 32 százaléka a melanoma észlelése után több mint egy évet vár azzal, hogy orvoshoz forduljon.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az évenkénti melanomaszűrés legyen rutin
Dr. Baltás Eszter néhány tanácsot is adott a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatban. Fontos szerinte az ismeretek gazdagítása, hogy meg- és felismerjük a bőrrák és a melanoma jeleit, de ugyanolyan lényeges a rendszeres és alapos önvizsgálat is. Sokat segíthet, ha a családtagok fokozottan figyelnek egymásra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A doktornő hangsúlyozta: az évenkénti melanomaszűrés legyen rutin, ne csak egyéb egészségügyi szűréseken vegyünk részt. A gyerekek edukációjával is foglalkozzunk, hiszen már kiskorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást és ismeretterjesztést. Végül, de nem utolsósorban pedig, ha valamilyen gyanús jelet észlelünk, ne késlekedjünk szakember felkeresésével.
Nem csak meglévő anyagjegyből indulhat ki a melanoma
Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese is felszólalt a sajtótájékoztatón. A szakember kiemelte: nemcsak a már meglévő bőrelváltozásokat kell figyelnünk a bőrünkön, hanem minden olyan elváltozást is, amely újonnan keletkezik. A melanoma ugyanis nem feltétlenül meglévő anyajegyből indulhat ki, hanem újonnan is keletkezhet a bőrön, sőt, többségében, az esetek 70 százalékban újonnan keletkezik. "Figyelemfelkeltő lehet a páciensnek, ha újonnan keletkező bőrelváltozást észlel, ha gyorsan nő a bőrelváltozás, vagy ha idővel kifekélyesedik, vérzik, vagy egy nem gyógyuló seb formájában jelenik meg. Ilyen esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni" - szögezte le Dr. Lengyel Zsuzsanna.
A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák: ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják: ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül, és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kiegészítő gyógyszeres terápiát javasolhatnak.
Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába - ezáltal a belső szervekbe - kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet.
"A rák az életünk része"
Az eseményen több érintett is elmesélte személyes történetét, így például Dr. Némethné Kulisics Adél, a Stop Melanoma Alapítvány alapító-elnöke, akinél 2012-ben diagnosztizáltak melanomát. "A puszta véletlen folytán kerültem bőrgyógyászatra, és fogalmam sem volt róla, hogy mi a melanoma. Álmatlan éjszakák követték a diagnózist, majd a szövettan után beigazolódott, hogy a melanomám viszonylag korai stádiumú, ami hatalmas szerencse volt. Ezután megfogadtam, hogy mindenképpen szeretnék minél több emberhez eljuttatni egy fontos üzenetet: azt, hogy mit tudunk tenni a melanoma kialakulása ellen. Ezért is jött létre 2016-ban az alapítvány" - magyarázza Dr. Némethné Kulisics Adél, aki hozzátette: a korai felismerés életet menthet, és saját példáján keresztül tapasztalhatta meg, hogy "az időtényező igenis nagyon számít".
Míg a Stop Melanoma Alapítvány a korai prevencióval foglakozik, addig a Magyar Melanoma Alapítvány leginkább az előrehaladott stádiumban lévő betegeknek kíván támogatást nyújtani. Nem véletlenül: a szervezet alapító-elnöke, Szókovács-Vajda Szilvia 2018-ban, várandósan kapta meg a diagnózist, a melanomája ráadásul akkor már III/C stádiumú volt, vagyis eljutott a nyirokcsomókig. "Amikor elkezdtem megosztani másokkal a történetemet, vegyes érzéseim voltak. Nem akartam, hogy sajnáljanak, azt szerettem volna, ha megértik, hogy erről lehet és kell is beszélni. Hiszen sajnos a rák az életünk része, nem sok olyan embert ismerek, akinek nincs a hozzátartozói, baráti körében rákos beteg. Miután először leírtam a történetemet - amivel egyébként egy hatalmas kő esett le a lelkemről - nagyon sokan megkerestek, és megosztották velem a saját történetüket is. Sokaknak tudtam segíteni csak azzal, hogy nem titkoltam a betegségemet."
"Ha fáj a fogunk, elmegyünk fogorvoshoz, vagy ha bármiféle betegség felmerül, akkor felkeressük az orvosunkat, de valahogy a bőrünk egy harmadlagosnak hitt dolog. Azt gondoljuk, nem lehet ebből baj, a bőrgyógyász megnézi, kimetszi, és éljük tovább az életünket. Sőt, sokan még erre sem szeretnének időt szakítani" - ezt már Sziráki Dorina modell, blogger, melanomaprevenciós aktivista mondja, aki hónapokat várt azzal, hogy a lábán lévő gyanús elváltozással bejelentkezzen egy szakemberhez. Az elváltozást ugyan kimetszették, de a szövettan alapján kiderült, hogy a lány melanomás. Az érintetteknek azt üzeni: tudatosítsák magukban, hogy nem szabad feladni, tovább kell menni. Felejtkezzenek el arról, mit ír az internet, és igyekezzenek mindent megtenni a gyógyulásukért. "Mondják el a családtagjaiknak, a párjuknak, a kollégáiknak - én legalábbis ezt tettem -, hogy nem szeretnék azt hallani, hogy sajnálom, semmi baj. Csak azt, hogy menjünk tovább, előre."
Legjobban: