Melléklelet: Tüdőrák
Évente körülbelül 8 ezer ember szembesül a tüdőrák diagnózisával Magyarországon. Drámai hetek, hónapok következnek, mert a tüdőrák a legkevésbé kezelhető, tehát nagyon kevéssé gyógyítható daganatos betegség. Elsősorban azért, mert amikor már tünetei vannak, akkor nagyon előrehaladott állapotban van a betegség. Márpedig az esetek kétharmadában ez a helyzet! A tüdőrákos esetek csupán egyharmadát fedezik fel korai stádiumban, akkor is véletlenül. Tüdőszűréskor, "melléklelet" lesz a tüdőrák.
A tüdőrákra ugyanis jelenleg semmilyen hatékony szűrési módszer nincs. A tüdőszűrést a TBC diagnosztizálására találták ki, de a képen megjelenő gyanús foltról gyakran az derül ki, hogy tüdőrák - mondta a HáziPatika.com-nak dr. Szilasi Mária tüdőgyógyász-onkológus, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
Nagyon rosszak a gyógyulási esélyek. A tüdőrákos betegeknek csupán 10 - 15 százaléka éli meg a diagnózist követő 5 évet!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A túlélők azok közül kerülnek ki, akiknél korai stádiumban fedezték fel a daganatot. Ha időben észreveszik a tumort, akkor műtéttel lehetőség van eltávolítani a tüdőből.
Ha a daganat műthetetlen, akkor kemoterápia (gyógyszeres kezelés) és sugárterápia, esetleg ezek kombinációja következik.
Tüdőrák kimutatása vérből? Talán ez lesz a jövő. A Duke Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói négy fehérje, úgynevezett marker vizsgálatával az esetek 80 százalékában képesek kimutatni a tüdőrákot, mivel ezek az anyagok nagyobb koncentrációban a tüdőrákos betegek vérében fordulnak elő. Ezt a vizsgálatot azonban - mivel drága - csak olyan betegeknél érdemes elvégezni, akiknél valamilyen lelet már betegségre utal. Egészséges vagy egészségesnek tűnő embereket tehát egyelőre nem fognak ilyen vizsgálatokkal szűrni.
Jelenleg mindenkit, akinél felmerül a tüdőrák gyanúja, CT (komputertomográfos) vizsgálatra küldenek. Sajnos azonban a CT vizsgálat során sok tévesen pozitív lelet születik. Ilyenkor mintát vesznek a tüdőből hörgőtükrözéskor, vagy kívülről, a mellkasfalon keresztül.
A tesztet annak eldöntésére használják, hogy van-e szükség további agresszív vizsgálatra a tüdődaganat diagnosztizálása érdekében.
- Régóta próbálkoznak azzal, hogy a rákos állapotokat kimutassák vérből - magyarázza a felfedezés hátterét dr. Szilasi Mária. Jelenleg leginkább a tüdőrák kezelésekor, a daganat követésekor figyelik a vérben ezeket a markereket.
- Sajnos ez a vérvizsgálat szűrésre egyelőre nem megbízható diagnosztikai eljárás, hiszen ezeknek a fehérjéknek a koncentrációja néha egészséges embereknél is magasabb lehet - tette hozzá.
Ha valaki dohányzik, és szeretné, ha rendszeresen ellenőriznék az egészségi állapotát, akkor háziorvos ad beutalót a tüdőgyógyászatra, ott elvégzik a szükséges vizsgálatokat, például a tüdőszűrést, illetve gyanú e setén más vizsgálatokat is. Vannak zöld ambulanciák és tüdőgondozók is, ahol a vizsgálatokon túl a dohányzásról is segítenek leszokni.
Tudósok tehát továbbra is keresik azt a széles körben alkalmazható, olcsó megoldást, amellyel a tüdőrákot korai stádiumban felfedezhetik. Addig, amíg ez nem történik meg, egyetlen lehetőség van: a megelőzés.
Megelőzés - dohányzóknak és nemdohányzóknak
A dohányosokat mindig is azzal fenyegették, hogy tüdőrákot kaphatnak. De lássuk csak, miért!
A tüdőrákos esetek 90-95 százaléka a dohányosok körében fejlődik ki. A dohányfüstben található rákkeltő anyagokat évtizedeken keresztül szívja, lélegzi be a dohányos, vagy a környezetében élő passzív dohányos. A füstben található négyezer (!) vegyi anyag irritálja a hörgők nyálkahártyájának hámsejtjeit és a füstben található karcinogén anyagok, genetikus károsodás hoznak létre, így azokban sejtburjánzás indul be.
A dohányzás mellett tüdőrákot okozhat a környezetszennyezés, egyes foglalkozások űzése (pl. bányászat), illetve bizonyos vegyszerek jelenléte. Például mellhártyadaganatot okozhat az azbeszt azoknál, akik hosszabb ideig ezzel az anyaggal dolgoznak. A genetikai hajlam is szerepet játszik a tüdőrák kialakulásában, ezért történhet meg, hogy néha olyan emberek is megbetegszenek tüdőrákban, akik soha nem dohányoztak, esetleg passzív dohányzásnak sem voltak kitéve. A passzív dohányosok - egyes kutatások szerint - jóval rákkeltőbb füstöt szívnak be, mint a dohányosok.
Ezek ismeretében a megelőzés is többféle. Mivel a dohányfüst rákkeltő hatása a legerősebb, a dohányzásról mindenképp le kell szokni, ezzel az illető a környezetében élő nemdohányzók egészségét is védi.
Néhány évtizede még 8 tüdőrákos férfire 1 tüdőrákos nő jutott, mára szinte kiegyenlítődött ez az arány, mert a nők is ugyanúgy dohányoznak.
Célzott molekuláris terápia Magyarországon minden olyan készítmény hozzáférhető, amit a világon hivatalosan is elfogadtak a tüdőrák kezelésére. Az utóbbi években egyre hatékonyabb gyógyszerek segítségével vehetik fel a küzdelmet a betegség ellen, egyre kevesebb mellékhatással. A célzott molekuláris, vagy más néven molekuláris terápia segítségével megpróbálják megállítani a daganatos sejtekben zajló, a normálistól eltérő, molekuláris funkciókat. A daganatos sejtek felületén az úgynevezett epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) kóros működése miatt antitestek jelennek meg - olvasható a www.tudorak.hu oldalon.
A célzott molekuláris terápia széles körben alkalmazható, de feltételei vannak: csak bizonyos daganattípusok és szövettani eredmények esetében használható, illetve egy sor szakmai feltételnek teljesülnie kell, hogy ezt a szert használhassák az orvosok. Csak akkor vetik be az EGFR ellenes kezelést, ha a betegség előrehaladott stádiumú és a kemoterápia eredménytelen, vagy a betegség kiújult. Minden esetben az orvos dönti el, hogy ez a terápia megfelel-e a betegnek.
