Az elöregedő társadalmakban egyre nagyobb az idősek aránya a betegek között, ami miatt az Egyesült Államokban már külön tudományág, a geriátriai onkológia foglalkozik a náluk kialakult daganatok kezelésével. Alapvetően azonban nem az életkor határozza meg a daganatellenes terápiákat, nem ez alapján dönt az orvos arról, hogy műthető-e a beteg, vagy kaphat-e sugárkezelést. Az életkor és a daganatellenes küzdelem összefüggéseiről prof. dr. Telekes András, a salgótarjáni Szent Lázár Kórház onkoteam vezetője nyilatkozott a Rákgyógyítás Magazinnak .
Minél egészségesebb egy ország, minél jobb annak egészségügyi ellátása, annál nagyobb arányban alakul ki a lakosságnál valamilyen daganatos megbetegedés. A látszólagos ellentmondás hátterében az áll, hogy minél tovább él valaki, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nála valamilyen daganatos betegség. Régen kevesebb volt a daganatos megbetegedés, egyszerűen azért, mert az emberek már azelőtt meghaltak, mielőtt kialakulhatott volna. Idős embereknél azonban a daganat kezelése is kihívásokba ütközik - bár nem azokba, amikre elsőre gondolnánk.
Ezért nehezebb egy idős rákbeteg kezelése
Egy idős daganatos beteg többszörös hátrányban lehet, mint egy fiatalabb, viszont általában nem az egészségi állapota miatt. Késhet a diagnózis például azért, mert a beteg sokszor nem fordul orvoshoz a panaszokkal, mivel azt gondolja, azok egyszerűen az életkor számlájára írhatóak. De megeshet, hogy egy 75 éves embernél az orvos is kevésbé talál gyanúsnak egy olyan tünetet, amivel esetleg egy 55 évest kivizsgálásra küldene. Akármilyen idős is valaki, nem lehet egyetlen panaszt sem automatikusan a korára fogni addig, míg meg nem bizonyosodtak arról, hogy nem valami más áll a háttérben - vélekedik a professzor.
Az új terápiákhoz is kevésbé férnek hozzá az idős emberek, legalábbis a korai, klinikai gyógyszervizsgálati folyamatokba nehezen kerülhetnek be. Ide ugyanis rendszerint olyan pácienseket válogatnak be, akik jó általános állapotban vannak, minél kevesebb társbetegségük van és akiknél valószínűleg a legjobb eredményeket tudják majd felmutatni. Időseknél a gyógyszerek felszívódása és kiürülése is megváltozik, mivel csökken például a májműködés , gyengülnek a vesefunkciók és lassul a bélmozgás. A daganatellenes készítmények hatékonyságát azonban ez nem befolyásolja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Persze a máj- és vesefunkciós értékek, illetve az általános egészségi állapot jelentősen befolyásolhatja a kezelés mértékét, illetve a demenciában szenvedő betegeknél a tablettás készítmények szedését sem szabad a betegre bízni. Ezek a kritériumok azonban egy 50 és egy 80 éves emberre is ugyanúgy vonatkoznak, persze az utóbbinak nagyobb eséllyel van olyan problémája, ami korlátozhatja a kezelést.
Mivel a klinikai gyógyszervizsgálatokban kis arányban vesznek csak részt idősek, az új gyógyszereknél kevesebb a tapasztalat ezzel a korosztállyal. A fiatalabbakra optimalizált dózisok túl magasak lehetnek az időseknek, és így súlyosabb mellékhatásokat okozhatnak. Az általános gyakorlat, hogy egy alacsonyabb dózissal indul a kezelés, majd a mellékhatások folyamatos figyelésével az adagolást is emelik a daganatpusztításhoz optimális szintig - számolt be saját gyakorlatáról prof. dr. Telekes András.
