Egy most szabadalmaztatott molekula legfontosabb tulajdonsága, hogy leállítja a "transzkripciós faktort", amely a genetikai információ átírását és így a ráksejtek burjánzását kontrollálja. A transzkripciós faktorok olyan fehérjék, amelyek a DNS, vagyis a genetikai információt hordozó anyag bizonyos szekvenciáihoz kötődnek, és segítenek átírni, átfordítani a DNS adott szakaszán lévő információt. Ez a Wikipedia szerint azt jelenti, hogy a DNS-ben kódolt információ alapján "hírvivő", messenger-RNS-ek létrehozásában segédkeznek.
A most szabadalmaztatott molekula a transzkripciót (átírást) úgy akadályozza meg, hogy gátolja a transzkripciós faktor és egy másik fehérje összekapcsolódását. Valójában egy "maszkot" hord a szabadalmaztatott molekula, lemásolva a másik fehérje topográfiáját, felszínét. Így "veri át" ezt a nagyobb és "jobban csőbe húzható" fehérjét. Minthogy erre rá tud kötődni, ezáltal megakadályozza a nagyobb fehérje és a rákburjánzásért felelős transzkripciós faktor összekapcsolódását. (E tranzakciós faktor ugyanis egy módosult, aberrált gén kifejeződését segíti elő, ami a rák terjedéséért felelős.) Minderről a Medical Xpress számolt be .
A szabadalmaztatott molekula nem okozott mellékhatásokat az eddig tesztelt állati daganatos megbetegedések során. A tumorok progressziójában ez nagyon fontos folyamat, derült ki Bogdan Olenyuk, a Dél-kaliforniai Egyetem farmakológiai docensének nyilatkozatából. Olenyuk az egyik társszerzője a című szakfolyóiratban megjelent tanulmánynak, és ő vezeti a kérdéssel foglalkozó kutatócsoport munkáját is az USC-n.
A transzkripciós faktort azért nem tudják blokkolni a tudósok, mert annak felszíne nem jó célpont a "maszkos" molekulák számára. Így nem tudták "lépre csalni" ezt a proteint. Ehelyett az USC és az NYU kutatócsoportjai most új ötlettel álltak elő: a másik nagy fehérjére koncentráltak, amelyhez a transzkripciós faktor szívesen kapcsolódik. Ezt a nagyobb fehérjét viszont könnyebb volt megtéveszteni. Módszerük iránt máris több gyógyszergyár érdeklődik a hírek szerint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók a vizsgálatok során a Rosetta Software-t használták. Ez egy olyan számítógépes program, amellyel molekuláris struktúrákat lehet tervezni. Minthogy eddig csak állatkísérleteket végeztek, a tudósok most szeretnék előkészíteni a szabadalmaztatott molekula klinikai tesztjeit is.
Ez is érdekelhet
