Dr. Telekes András, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa segít abban, hogy mikor "hihetünk" egy rákellenes szerben, illetve merjünk-e a hivatalos gyógyszereken kívül mással is próbálkozni.
- Rendszeresen foglalkozik a sajtó az interneten árult, engedély nélküli szerekkel. Gyakran meggyőzőnek tűnő eredményeket írnak le ezekkel kapcsolatban. Mégis, mi alapján válogathatunk?
- Az a probléma, hogy az elméleti kutatások eredményei nem vihetők át egy az egyben a klinikai oldalra.
Amerikai adatok azt bizonyítják, hogy minden száz olyan molekula közül, ami állatkísérletben és szövettenyészeten megfelelő daganatellenes hatást mutat - olyannyira, hogy klinikai vizsgálatra kerül -, abból egy, maximum kettő lesz gyógyszer, a többi elvérzik a klinikai vizsgálatokon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az első dolog, amit az ilyen daganatos betegek kezelésére ajánlott szereknél nézni kell, hogy van-e klinikai vizsgálat és klinikai adat. A legtöbb ilyen szernél nem fognak klinikai adatot vagy klinikai vizsgálati eredményt találni, és innentől fogva az egész már gyanús. Ez nem azt jelenti, hogy biztosan nincs hatása, hanem hogy senki nem tudja megmondani, hogy van-e.
- Egy laikus nehezen dönti el, hogy a sok termék közül, amire rá van írva, hogy "hatékony", melyik valóban megbízható...
- A gyártóknak, forgalmazóknak kell a termék mellé rakni a hatékonyságot alátámasztó tudományos bizonyítékértékű adatokat.
Nem létező klinikai adatokat nem mernek feltüntetni, mert ez az egyértelmű csalás hatalmas bírsággal járna. Inkább nem tüntetik fel, hogy van klinikai adat, helyette felrakják a honlapjukra a hálás betegek köszönő leveleit, amiknek a forrása ellenőrizhetetlen, és néhány állatkísérleti adatot - ami hiába lehet valós, nem jelenti azt, hogy az adott készítmény a daganatos betegek számára is bármi hatást fog mutatni. Itt történnek meg azok a csúsztatások, melyeket a beteg pénztárcája bán. Egy potenciálisan halálos betegségben a reménynek jó ára van, és sok "önzetlen" ember hajlandó is ezt a reményt jó pénzért eladni. Mire kiderül, hogy az egész hatástalan volt, a pénz már rég nála van.
- A fermentált búzacsíra kivonattal kapcsolatban mik a bizonyított klinikai eredmények?
- Amit jelen pillanatban el lehet mondani, hogy ez egy ígéretes szer, hiszen az összes klinikai vizsgálati adat eddig pozitív. Több ezek közül már közlésre került: ilyenek például a vastagbéldaganatos betegeken, illetve a melanomás betegeken végzett vizsgálat. A klinikai hatások pontos felmérésére azonban további kutatásokra van szükség megfelelő betegszámmal, megfelelő vizsgálati elrendezéssel, és megfelelő statisztikai erővel. Például a cukor-metabolizmusra kifejtett hatása rendkívül izgalmas terület, de ezt eddig csak hasnyálmirigy daganatsejteken vizsgálták.
- Mit jelent a cukor-metabolizmusra kifejtett hatás?
- A daganatsejt 99-100 százalékban cukorból, glükózból meríti az energiaforrását. A daganatsejtek sokkal gyorsabban osztódnak, mint a körülöttük lévő szövet, ezért tud a daganat megnőni a szervezet rovására.
Ha el tudom vonni a daganattól fő energiaforrását, a cukrot vagy gátolni tudom a cukor felhasználásában, akkor nem tud olyan gyorsan osztódni, tehát le fog lassulni a daganat növekedése. A fermentált búzacsíra-kivonat - az Amerikában végzett vizsgálatok alapján - pontosan ezt tudja. A leírtak szerint egyrészt csökkentette a sejtbe jutó cukor mennyiségét, és ezen felül még azt is befolyásolta, ami a sejten belül történik a cukorral.
A cukormolekulákból a sejt felhasználná a szénatomokat a DNS, illetve RNS, tehát a nukleinsavak szintézisekor, ami a sejtosztódás elengedhetetlen része. A nukleinsavban a cukor-foszfor lánc úgy működik, mint egy "létra szárai", erre kötődnek a nukleoidok, mint a "létra fokai". A daganatellenes szerek általában a "létra fokait", a nukleoidokat támadják, ezzel szemben a fermentált búzacsíra-kivonat a "létra szárait" nem engedi felépülni. Ez megmagyarázza, miért lehet előnyös a citosztatikumok és ennek a szernek együttes alkalmazása, hiszen így egyszerre több ponton támadható a daganatsejt DNS-szintézise.
- Több kísérleti daganatellenes szerről állítják, hogy a természetes sejthalál, az apoptózis képességét állítják vissza a daganatos sejtekben - ez hogyan történik?
- A programozott sejthalált legegyszerűbben a sejt "minőségbiztosítási rendszereként" lehet elképzelni. Minél többet osztódik egy sejt, annál több esély van arra, hogy valami hiba keletkezzék. Ezért a természet csak meghatározott számú osztódást engedélyez egy sejtnek, ami után az elpusztul.
Egy fehérjelánc van a DNS végére kötve, amiből egy enzim minden sejtosztódásnál "levág" egy darabot. Ha a fehérjelánc elfogy, a sejtben beindul a programozott sejthalál, és elpusztul. Ez a "legbarátságosabb" módja a sejt pusztulásának, ugyanis az apoptózis során a sejt tulajdonképpen felszívódik, anélkül, hogy a környezetének bármiféle ártalmára lenne. Ha a daganatsejteket képesek lennénk apoptózisba vinni, nagyon szövetbarát módon pusztíthatnánk el azokat.
- Jól tudom, hogy a daganatsejteknek pont az az egyik hibájuk, hogy elvesztették az apoptózis képességét?
- Ez nem teljesen egyértelmű. Egy részük valóban halhatatlanná válik, végtelen számú osztódásra képes. Vannak olyan betegből nyert daganatsejt-tenyészetek, amiket 40-50-60 éve tartanak fenn és használnak, és a sejtek folyamatosan osztódnak.
Ma a daganatképződésnek alapvetően két elmélete van: az onkogén elmélet és az apoptózis elmélet.
Az onkogén elmélet szerint, amikor a petesejt a hímivarsejttel egyesül, rendkívül felfokozott, ugyanakkor nagyon szabályozott sejtosztódás jön létre. A két sejtből néhány nap alatt egy több milliárd sejtet tartalmazó, precíz módon kialakított embrió jön létre. Ezután már nincs szükség az onkogének működésére - bár ott maradnak a DNS molekulában, gátlás alatt vannak. Az onkogén elmélet nagyon leegyszerűsítve azt mondja, hogy valamilyen hatásra egy ilyen gén felszabadul a gátlás alól, és beindítja egy sejtnél a gyors, de már szabályozatlan osztódást.
Az apoptózis elmélet ezzel szemben azt mondja, hogy a programozott sejthalál szenved működési zavart, azaz nem pusztul el a sejt a megfelelő számú osztódás után, hanem daganat nő belőle. Mindkét elméletre léteznek kísérleti igazolások, de hogy egy adott beteg daganata melyik módon alakult ki, senki sem tudja megmondani.
- Léteznek olyan szerek, amikkel be lehet avatkozni ezekbe a folyamatokba?
- A természetes sejthalál képességét a fermentált búzacsíra kivonat az eddigi kísérletek szerint képes visszaállítani, az onkogénekre gyakorolt hatásáról nincsenek adatok. Erről a készítményről tudjuk, hogy szövettenyészetben képes gátolni a daganatsejtek növekedését, de nem tisztázott, hogy az apoptózis visszaállításával, a cukor-metabolizmusra kifejtett hatással, a kettővel együtt, vagy más módon hat.
A vizsgálatok során az immunrendszer jelenléte nélkül, tápfolyadékban lévő szövettenyészeteken is megfigyelték az egyértelmű daganatgátló hatást. E direkt hatáson kívül további igen fontos tulajdonság, hogy az immunrendszer aktiválásán keresztül tovább támadhatók a daganatsejtek.
Nem tisztázott, hogy az apoptózis-visszaállítása "mellékhatásként", vagy fő hatásként jelentkezik. A szer jelenlétében ugyanis csökken a daganatsejtek felszínén egy úgynevezett MHC-1 receptor-molekula száma. Ennek azért van jelentősége, mert az immunrendszer ölősejtjei csak azokat a sejteket támadják, amiknek a felszínén nincsenek jelen, vagy csak csökkent mértékben mutathatók ki ezek a receptorok. A receptor csökkenése a sejtfelszínen ugyancsak beindíthatja a programozott sejthalált.
Az immunrendszert egy másik módon is segíti a búzacsíra kivonat. A daganatban kialakuló erek különböznek az egészséges szervezet érhálózatától. Hiányoznak belőle az úgynevezett intracelluláris adhéziós molekulák, melyek segítségével az immunrendszer sejtjei eljuthatnának a daganat belsejébe. A búzacsíra-kivonat a vizsgálatok szerint képes fokozni ezen molekulák számát, így képesek lesznek a fehérvérsejtek kilépni az érpályából, és felvenni a küzdelmet a daganatsejtekkel.
Legjobban: