Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) a napokban hívta fel a figyelmet bizonyos rosszindulatú daganattípusokra – beleértve a laphámrákot és a nyirokrendszert érintő limfóma egyes típusait –, amelyek a mellimplantátumok behelyezése után kialakuló hegszövetet érinthetik. Az FDA közlése szerint ezek előfordulása igen ritka – a szakirodalom kevesebb mint 20 mellimplantáció utáni laphámrákos és 30-nál kevesebb limfómás esetet említ –, ám az egészségügyi szolgáltatóknak és azoknak, akiknek már van mellimplantátuma, vagy ilyen műtétre vállalkoznak, nem árt tisztában lenniük a lehetséges egészségügyi kockázatokkal – írta a CNN Online.
A közelmúltig az FDA-hoz 10 mellimplantátummal összefüggésbe hozható laphámrákos, és 12 limfómás esetről érkezett bejelentés. Az érintettek jellegzetes tünetekről számoltak be: ezek közé tartozik a duzzanat, a fájdalom, a különféle bőrelváltozások, csomók megjelenése.
Ritka, de súlyos probléma
A mellimplantátumok behelyezése után esetlegesen kialakuló ráktípusok pontos előfordulási aránya és a kockázati tényezők egyelőre nem ismertek. Előbbiről az FDA-hoz érkezett bejelentések, a szakirodalomban publikált esetek és az orvosi nyilvántartásokból, valamint a kárigényt rögzítő adatbázisokból származó információk alapján lehet következtetni.
Időről-időre előfordul, hogy bizonyos gyártmányú mellimplantátumokat – lehetséges egészségügyi kockázatok miatt – visszahívnak. 2019-ben például az Allergan gyógyszergyártó vállalat hívta vissza a Biocell texturált mellimplantátumokat és szövetbővítőket, mert azokat egy ritka ráktípus kialakulásával hoztak összefüggésbe.
Már korán felismerték a veszélyeket
A mellimplantátumok és a szisztémás autoimmun betegségek közötti lehetséges kapcsolatról már az 1960-as években beszámoltak - derül ki egy 2019-es, a Plastic and Reconstructive Surgery című folyóiratban megjelent tanulmányból. A non-Hodgkin limfóma egyik fajtájaként számon tartott, meglehetősen ritka, ám annál agresszívabb, a bőrt vagy a nyirokcsomókat érintő nagysejtes anaplasztikus limfóma (ALCL) és a mellimplantátumok közötti potenciális összefüggést azonban csak 2011-ben mutatták ki először.
Hogy a beültetés utáni kockázati tényezőket a minimálisra csökkentsék, az FDA több módosítást is bevezetett a mellimplantátumokra vonatkozó szabályozást illetően: a többi között azt, hogy az implantátumok dobozán fel kell tüntetni azt is, hogy azok behelyezése egészségügyi rizikóval járhat, valamint mellékelni kell egy tájékoztatót arról is, hogy az implantátumok nem élethosszig tartanak: bizonyos időközönként cserélni kell őket. Emellett az orvosoknak is fel kell világosítaniuk a pácienseket a műtéttel járó potenciális hatásokról és következményekről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Bár a legtöbb nőnél a beültetés nem jár komolyabb szövődményekkel, az FDA szerint az esztétikai célú beavatkozáson átesettek 20 százalékánál lépnek fel komplikációk, ami miatt nyolc-tíz éven belül el kell távolítani az implantátumokat. Ezek élettartama egyébként a terméktől és a beteg állapotától függően hét és több mint tíz év között változhat -idézte a CNN Tommaso Addona plasztikai sebészt.
