Bőrdaganatok fajtái
A rosszindulatú bőrdaganatok különböző formáit különböztethetjük meg. Az alapsejtes (nem festékes) bőrrákok , a basaliomák a hám legalsó rétegéből erednek. Lassan növekednek, és bár a környező szövetek igen nagyfokú roncsolására képesek, a nyirokcsomókba, távolabbi szervekbe áttétet nem, vagy csak igen ritkán adnak. Elsősorban a fénynek kitett területeken lehet megjelenésükre számítani. A kezdetben áttetsző, gyöngyházfényű, tömött, éles szélű csomó, amelyen áttűnnek a tágult erek, panaszt nem okoz. Hosszabb fennállás után a közepén nem gyógyuló seb jelenik meg, sokszor csak ez vezeti el a beteget bőrgyógyászhoz. Ha a basaliomákat korán felfedezik és eltávolítják, megelőzhető az alattuk lévő szervek károsodása.
Az elszarusodó laphámrák , a spinalioma a hám középső rétegéből kiinduló bőrrák. A növekedése gyorsabb, mint az alapsejtesé, mind a felszín, mind a mélyebben fekvő szövetek irányába. Vörös, hámló, nem gyógyuló foltként kezdődik. Általában szemölcsös felszínű, tömött tapintatú, felszínén vaskos szarumassza figyelhető meg. Szintén általában a napnak kitett területeken láthatjuk, de a nyálkahártyán is megjelenhet.
Áttétet adhat a környező nyirokcsomókba, ritkán távoli testrészekbe is, ezért korai felismerése különösen fontos. A Bowen-kór a spinalioma olyan alakja, amely még csak a hámot érinti, nem hatolt be az alatta lévő irhába. Barnásvörös, hámló, vagy pörkös, néha pikkelysömörre vagy ekcémára, gombás fertőzésre hasonlít. A bőrráknak a hasonló tünetű egyéb betegségektől való elkülönítésére az orvos biopsziát végez. A basalioma, spinalioma és a Bowen-kór kezelése az érintett terület eltávolításával történik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legveszélyesebb, életet is fenyegető bőrrák a melanoma, a bőr festéktermelő sejtjeiből (melanocitákból) kiinduló rák. Kialakulhat már meglévő anyajegyekből, de az esetek egy részében látszólag teljesen ép bőrön jelenik meg. A veszélyessége abban rejlik, hogy a többi bőrrákkal ellentétben a melanoma gyorsan áttéteket ad a test távoli részeibe, ahol tovább növekszik és roncsolja a szöveteket.
A melanoma
A melanoma a leginkább rosszindulatú bőrrák, de az egyéb rákos betegségek között is a legveszélyesebbek közé tartozik. Az összes rákos megbetegedés 40 százaléka bőrrák. A fenti számnak ugyan kb. 10 százaléka melanoma, de ez adja a bőrrák miatti halálozás több mint 85 százalékát. A melanomás esetek száma az egész világon szaporodik, elsősorban a fehér bőrű lakosság körében. Okaként leggyakrabban az ózonréteg elvékonyodását említik, de közrejátszik ebben a barna bőr divatja, a napozási szokások megváltozása és a túlzásba vitt szoláriumozás is.
A melanoma általában sötétbarna vagy fekete, kezdeti stádiumban a bőrfelszínben helyezkedik el, később előemelkedik, benne esetleg csomó tapintható. A felszínét borító hám elvékonyodott hámmal fedett, amely sérülékeny, hosszabb fennállás után vérzékennyé válik. A melanoma elhelyezkedése is eltérő. Míg férfiakon inkább a törzsön, nőknél inkább a végtagokon látjuk. Az anyajegyek száma is befolyásolja, hogy lesz-e valakinek melanomája. Akin nagyszámú anyajegy van, annak nagyobb az esélye a bőrrák kialakulására. Férfiakon inkább a törzsön, nyakon, nőkön inkább az alsó végtagon látunk sok anyajegyet.
Az anyajegyek száma pedig egyenes arányban áll az elszenvedett UV-sugárzás mértékével.
Minél felületesebb a melanoma, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ha viszont mélyen behatolt a bőrbe, valószínűbb, hogy áttétet adott a nyirok- és vérereken át, és néhány hónapon vagy éven belül halált okoz. A melanoma három stádiumát különböztetik meg. Az I-es stádiumban nincsenek áttétek, a nyirokcsomók normálisak, ekkor a gyógyulás esélye kedvező. A II-es stádiumban a környéki nyirokcsomókban is vannak rákos sejtek. A III. stádiumban a test távoli részén is képződtek áttétek. A betegség lefolyása nagyon változó, úgy tűnik, nagyban függ a szervezet immunvédekezésétől. Egyes betegek a melanoma áttétei dacára jó egészségben élhetnek évekig.
Tünetek, diagnózis
A bőrrák leginkább a nap által ért bőrterületeken jelenik meg. Figyelmeztető jele lehet bármely módosulás az anyajegyek vagy más bőrelváltozások méretében, színében, alakjában, vagy szerkezetében, illetve nem gyógyuló sérült vagy gyulladt bőrfelület.
Az alapsejtes bőrrák (BCC) jelentkezhet gyöngyházfényű vagy hússzínű, ovális kiemelkedések formájában, amelyek vérző fekéllyé alakulnak át, és megjelenhet a mellkas vagy a hát bőrén elhelyezkedő, vörösesbarna vagy kékesfekete foltként is.
Az elszarusodó laphámrák (SCC) fokozatosan növekvő, kemény, vöröses, szemölcsszerű kiemelkedés, lapos folt, ami nem gyógyuló, vérző sebbé alakul át.
A melanoma, a legveszélyesebb bőrdaganat úgy jelenik meg, mint megváltozott meglévő anyajegy vagy szabálytalan szélű - kiemelkedő vagy lapos -, kis, sötét, színes folt, ami vérezhet és kisebesedhet, illetve fényes, kemény, sötét kiemelkedések csoportja, és ceruzaradírnál nagyobb átmérő. A melanomák általában asszimetrikusak, mivel egy kitüntetett irányban növekednek. Éles határral kapcsolódnak az egészséges bőrterülethez, de szélük cakkos, egyenetlen vonalat képez. Színük nem egységes, az enyhén pirosas színtől a barnán át egészen a feketéig több árnyalat is előfordul bennük. Átmérőjük fokozatosan nő.
Figyelmeztető jelei: növekvő, pigmentált (főként fekete, szürkés vagy mélykék) folt vagy anyajegy. Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a bőrön észlelt pigmentfolt miatt, ha a régebb óta meglévő "anyajegy" alakja, nagysága, színe megváltozik, a vörös, fehér vagy kék elszíneződés ráterjedt a környező bőrterületre, vagy ha a korábban teljesen lapos, foltszerű képlet kissé dudorosabbá, tapinthatóvá válik, esetleg nedvezik vagy vérezget, körülötte gyulladásos bőrtünetek jelentkeznek. A gyanújelek között szerepelhet a viszketés is. Sajnos a felvilágosítás ellenére tartja magát az a hiedelem, hogy az anyajegyekhez hozzányúlni nem szabad, és a betegek így sokszor későn kerülnek orvoshoz.
A diagnózist a tünetek alapján állítják fel. A festékes anyajegyek és pigmentált foltok elváltozásainak jobb követésére alkalmas műszer a dermatoszkóp , melynek segítségével a bőr felső rétegeibe is betekinthet a szakorvos. A vizsgálat nem jár fájdalommal, nem invazív, és a beteg számára is betekintést nyújt a vizsgálat menetébe a képernyőn keresztül.
A bőrre egy mikrokamerát helyeznek, amely harmincszoros nagyítással a felhám alsó rétegéig, az ún. bazális sejtekig képet tud készíteni. Ezek a sejtek szabad szemmel már nem vizsgálhatók. A diagnózist az orvos egy számítógépes program segítségével állíthatja fel a bőrelváltozás legfontosabb jellemzői alapján.
Kezelés
Ha egy elváltozásról gyanítható, hogy rosszindulatú lehet, teljes egészében el kell távolítani. A bőrrák helyi kezelésére kenőcsöket (pl. fluorouracil) nem szabad használni, mert a gyógyult hám alatt daganatterjedést okozhatnak. Tilos mindenféle házi szerrel, szemölcsirtóval való ecsetelés, maratás!
Az egyedüli megoldás és a további következmények megelőzésének módja a korrekt, biztonsági udvarral történő sebészeti eltávolítás, amit természetesen szövettani feldolgozás követ. Csak ennek birtokában lehet a további kezelésről és az ellenőrzések gyakoriságáról dönteni.
A melanoma súlyosságának megítélésében szerepet játszik a szövettani metszetben mért daganat vastagsága, és az, hogy a rosszindulatú sejtek a bőr mely rétegét érintik. Szükség esetén a környéki nyirokcsomók eltávolítására is sor kerülhet. Amennyiben a rákos sejtek csak a hám legfelső rétegében találhatók, még nem adtak áttétet, a prognózis jó, a gyógyulási arány csaknem száz százalékos. Amennyiben a rákos sejtek a mélyebb rétegekben is megjelentek, illetve esetleg már a környező nyirokcsomókba, vagy a távolabbi szervekbe is áttétet adtak, immunrendszert erősítő injekciós, ill. citosztatikus kezelésre is szükség lehet. Ha a melanomát későn fedezik fel, az esetek nagy százalékában halálhoz vezet.
Ha valakinek már volt melanomája, fennáll az újabb daganat kialakulásának veszélye. E betegek bőrét ezért rendszeresen ellenőrizni kell.
Legjobban: