A spenót nem tartozik a legkedveltebb élelmiszerek közé, illetve valószínűleg rengeteg gyermekben megerősítette a zöld ételekkel szembeni fóbiát. Pedig magas vas- és folsavtartalmának is köszönhetően rendkívül egészséges ételek készülhetnek belőle. A Texas Egyetem Egészségtudományi Központjának új tanulmánya - amelyet a Medical Xpress is feldolgozott - szerint a spenót fogyasztása a vastagbélrák megelőzésében is szerepet játszhat.
Így hat a spenót a szervezetünkre
A vastagbélrák világszerte az egyik legtöbb életet követelő daganattípus. Magyarországon körülbelül évi 7500-8000 az új betegek száma, és körülbelül 5000 ember hal meg évente a betegségben. Az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált megbetegedések évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált.
Az amerikai egyetem kutatói egy örökletes betegségben, az úgynevezett familiáris adenomatosus polyposis szindrómában (röviden FAP) szenvedő betegeknél vizsgálták meg a spenót hatásait. A FAP során a vastag- és végbél falából szövetszaporulatok, vagyis polipok fejlődnek ki, amelyek rosszindulatú elfajulásra is hajlamosak, így akár vastagbélrák is kialakulhat belőlük. Emiatt a betegek vastag- és végbelét gyakran műtéti úton eltávolítják, hogy a daganat kialakulását megelőzhessék. A tanulmány eredménye szerint a spenótban lévő anyagok is jó hatással vannak ezekre a betegekre, és akár a vastagbélrák kialakulását is segíthetnek meggátolni.
A 26 hetes vizsgálati fázis végén a kutatók azt látták, hogy a spenót hatására egészségesebbé vált a bélrendszerben lévő jótékony baktériumok közössége, ami a daganatok kialakulásának esélyét is csökkentheti. A spenótdiéta emellett a gyulladások szabályozásában szerepet játszó zsírsavak mennyiségét is ideális szintre hozta a szervezetben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek szerint a spenót fogyasztása azoknál is csökkentheti a veszélyes bélpolipok kialakulásának kockázatát, akiknél nem diagnosztizálták a FAP szindrómát. Korábban azt gondolták, hogy a napsugárzás elnyeléséért felelős klorofillnak köszönheti a növény ezt a jótékony hatását, amely azonban a friss eredmények szerint elsősorban a zsírsavaknak és a linolsavszármazékoknak tulajdonítható.
