Ijesztő adatok
Ma Magyarországon minden ötödik ember rosszindulatú daganat áldozatává válik. A hazai statisztikák szerint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást a sorban másodikként a tumoros halálozások követik. Ráadásul a WHO a daganatos halálozások további emelkedését prognosztizálja világszerte. A KSH adatai szerint 1990-ben a prosztatarák okozta halálozások - a tüdő, a vastagbél-végbél és a gyomorrák után - a negyedik helyen álltak, 2003-ban viszont már a harmadik helyre kerültek, a férfiaknál pedig a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Előfordulása az életkorral növekszik, és jellemző rá a családi halmozódás is. Az előrehaladott folyamat gyógyszeres kezeléssel hosszú időn át évekig kezelhető, kontrollálható, azonban számos, az életminőséget rontó következménye van. A korai, a szervre lokalizált stádiumban azonban a prosztatarák jól gyógyítható. Ezért általában 50 éves kortól, illetve azoknak, akiknek nagyapjuk, apjuk, fiútestvérük esetében előfordult prosztatarák, már 45 éves kortól ajánlatos az évenkénti szűrővizsgálatot elvégeztetni.
A férfiak egészségtudata még hiányos
Míg a méhnyak- és az emlőrák-szűrés jelentősége lassan kezd beépülni a köztudatba, addig a férfiak veszélyeztetettségéről kevesebb szó esik. A magyar férfiak általában kevesebbet foglalkoznak egészségükkel, mint asszonyaik, miközben egy alattomos, sunyi, hosszú ideig tünetmentes betegség, a prosztatarák veszélye ott leselkedik rájuk. Alattomos, hiszen sokszor a tüneteket, a húgycső összeszorításából eredő vizelési gondokat megelőzve képez különféle áttéteket a csontban, csigolyában, medencében, nyirokcsomóban. Bár létezik fizikális szűrővizsgálat, tudjuk, hogy egy nő sokkal hamarabb felkeresi nőgyógyászát, mint egy férfi az urológusát. Névtelen tanácsadó fórumokra érkező levelek, kérdések tömege tanúsítja, hogy a férfiak tán még a nőknél is kínosabbnak érzik a genitális testrészeik orvosi vizsgálatát, restellik, ha ilyen jellegű problémájuk akad. A prosztata végbél felől történő tapintása (RDV) nem fájdalmas ugyan, de kellemetlen, ezért sokan inkább hanyagolják a vizsgálatot.
Szűrés nyolc perc alatt
Egy új magyar szabadalom, az Elektronika77 labordiagnosztikai készüléke segítségével azonban egyetlen tűszúrás, és az ujjbegy véréből 8 perc alatt választ kaphat bárki arra, hogy egészséges-e a prosztatája, vagy nem. Egyes daganatsejtek által termelt anyagok ugyanis a beteg vérébe jutva kimutathatóvá válnak. Ezen anyagok többsége az adott daganattípusra jellemző, így korán jelezheti a tumort. A prosztatadaganat sejtjei az úgynevezett Prosztata Specifikus Antigént (PSA) termelik, mely a beteg véréből már akkor azonosítható, amikor a megbetegedés fizikális vizsgálattal még nem diagnosztizálható. A PSA meghatározás a páciens számára mindössze egy vérvételnyi kellemetlenséget jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A PSA egy speciális fehérje, amely csak és kizárólag a prosztatából származik, így alkalmas a prosztataszűrésre. A normál érték a meghatározási módszertől függ, 0,3-5,0 ng/ml lehet. Az emelkedett PSA érték elsősorban prosztatarákra jellemző, de emelkedett lehet jóindulatú prosztata megnagyobbodás és heveny prosztatagyulladás esetén is. Átmeneti emelkedést okozhat vizeletelakadás, húgyhólyagtükrözés, prosztatavizsgálat is. Mivel normál PSA-érték mellett is lehetséges prosztatarák, ezért a PSA-vizsgálat további pontosítására új fogalmakat, vizsgálatokat vezettek be. Ilyenek a PSA-denziás (denzitás=sűrűség), mely az egységnyi térfogatú prosztata PSA-értékét jelenti, a PSA-velocity (velocity=gyorsaság), mely a PSA-szint időbeli változásának ütemét mutatja, illetve a szabad és a fehérjéhez kötött PSA-arány-meghatározás, mely támpontot adhat a jóindulatú prosztata megnagyobbodás elkülönítésére.
A laboratóriumi vizsgálatok közül a prosztatarák gyanújának felvetésére a PSA a leginkább kórjelző, emellett igen megbízható vizsgálat a prosztatarák-kezelés hatékonyságának ellenőrzésére is. Elváltozás gyanúja esetén sort kell keríteni további vizsgálatokra is. A prosztata nagyságának, alakjának, tokja épségének és szerkezetének meghatározására a végbélen keresztül végzett ultrahangos vizsgálat a legalkalmasabb. Ha a tapintási lelet vagy a PSA prosztatarákra gyanús, prosztata biopsziát kell végezni, vagyis mintát kell venni szövettani vizsgálatra. Erre a végbélen keresztül végzett, ultrahang-vezérelt, végbélen keresztül történő szövettani mintavétel a szakmailag elfogadott eljárás.
Az idejében felfedezett prosztatarák teljes sikerrel gyógyítható! A középkorú, tünetmenetes férfiak számára a szűrésen való részvétel az egyetlen módja annak, hogy korai, gyógyítható esetek kerüljenek felszínre. Ráadásul a szűrésnek egyéb hozadéka is lehet, más elváltozásokra, egyéb betegségekre is fény derülhet.
