Németországban mintegy félmillió ember betegszik meg rákban minden évben. A nők között a mellrák a leggyakoribb, 74 ezres esetszámmal. A férfiaknál a prosztatarák 67 ezer új megbetegedéssel vezeti a listát. A bél- és a tüdőrák mindkét nemnél a harmadik-negyedik helyen áll.
Bár sokakat és tartósan érint - akár hozzátartozóként - a betegség, a hiányos és a téves információk továbbra is széles körben keringenek. Jens Siveke, a müncheni egyetemi klinika onkológusa a német Focus magazinnak hangsúlyozta, hogy az orvosok feladata eloszlatni a tévhiteket és megfelelően informálni a betegeket, hozzátartozókat.
A rák fertőző
Semmilyen adat nincs arra, hogy a rák képes lenne megfertőzni valakit, ahogy azt egy megfázás tenné - aki rákbetegekkel kerül kapcsolatba, annak semmiképpen sem kell aggódnia. Mindenesetre vannak vírusok, amelyek olyan betegségeket válthatnak ki, amelyek végül akár rákhoz is vezethetnek, azaz indirekt kapcsolat fennállhat. Ilyenek például a HPV-k, vagyis a humán papillomavírusok - ezek nemi úton, közösüléskor terjednek, és a méhnyakrák kockázatát növelik.
A hepatitiszvírusok és a rák között is van közvetett kapcsolat. A hepatitisz ugyanis gyulladást okoz, amely májcirrózishoz (májzsugorhoz) vezethet, amikor a máj sejtjeit hegszövet váltja fel, így a máj működőképessége csökken. A gyulladás ráadásul karcinómát (rosszindulatú daganatot) is okozhat. A Helicobacter Pylori baktérium pedig a gyomor nyálkahártyájának gyulladását, gyomorfekélyt kelthet. Az itteni gyulladások szintén növelik a rák kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhitek az élelmiszerekről
Az étkezéssel kapcsolatban számos tévhit van, de Siveke szerint egy biztos: a sok húst és zsírt fogyasztók esetében a bél-, máj- és hasnyálmirigyrák kockázata megnövekedhet. Ám aki nem eszik elég gyümölcsöt vagy zöldséget, azt nem fenyegeti daganatos betegség - erre vonatkozóan nincsenek megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok.
A tejtermékek fogyasztásáról elterjedt tévhit szerint ezek elősegíthetik a rák kifejlődését. Erről azonban semmilyen meggyőző adat nincs, viszont az ellenkezőjéről igen: mivel a tejben sok a kalcium, a kalcium pedig a béldaganatok kialakulását akadályozza, így a tejtermékek csökkenthetik a belek elrákosodásának kockázatát.
Tévhitek nyomában (Fotó: Europress)
Mítosz az operációról
Az sem igaz, hogy az operáció miatt terjednek szét a testben a ráksejtek, és áttéteket okoznak. Erre nincs igazán esély. Ugyanakkor az operáció által keltett stressz gyengítheti a szervezetet, és különösen az immunrendszert, ami viszont a ráksejtek burjánzását segíti elő. Az emberek immunrendszere azonban egyénileg változó, ezért nagy különbségek lehetnek az egyes személyek között, miként reagál a szervezetük például egy műtét után.
Az alkoholfogyasztás és a rák között nincs általánosságban közvetlen összefüggés Siveke szerint, de bizonyos ráktípusok - például a bélrendszeri, a hasnyálmirigy-, a gége- és akár a mellrák - esetében az alkohol elősegítheti a rosszindulatú daganat kialakulását. Aki nem iszik alkoholt, az egyharmaddal csökkentheti a rák bekövetkeztét. Aki viszont égetett szeszt fogyaszt, méghozzá naponta, tehát "pihenőnap" beiktatása nélkül, az nagyobb kockázatnak teszi ki magát.
A stressz és a rák
A stressz és a rák kialakulása között sincs egyértelmű, törvényszerű kapcsolat. Az állandó nyomás alatt állók számára ugyanakkor valós következmény lehet a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a gyomorfekély. Siveke szerint a stressz inkább az energiaelvonás miatt okozhat "nem közvetlen" veszélyt. A kevesebb energiával rendelkező ember védekezőképessége gyengül, rosszabbul alszik, és valószínűleg dohányoznak és isznak is. Mindezek együttesen olyan faktorok, amelyek a rák kialakulásához járulhatnak hozzá.
Nincs kapcsolat a rák kifejlődésének gyorsasága és az életkor között sem - cáfol egy másik tévhitet Siveke. A rák terjedése, növekedése az adott ráktípustól függ, nem attól, hogy mennyi idős a beteg. Egy kivétel van: általában a 60 év fölöttieknél a prosztatarák tényleg lassabban növekszik.
A mellrák kockázata
A nagy mellek és a mellrák között nincs összefüggés Siveke szerint. Egy probléma lehet ugyanakkor: a nagyobb melleket nehezebb megvizsgálni. A mammográfia és a saját, otthoni vizsgálat is pontatlanabb lehet, mivel a kisebb csomókat nehezebb észlelni.
Az is tévedés, hogy a melltartó mérete, formája, kidolgozása befolyásolná a rák kialakulását. Ugyanakkor a szoptatás fontos szempont lehet: aki már egy gyermeket legalább szoptatott, az ritkábban betegszik meg. S minél hosszabb ideig szoptatott valaki, annál jobban csökken a rák kialakulásának veszélye .
A mobilhasználat a legvitatottabb kérdés
Az egyik legvitatottabb kérdés - minthogy a tudományos vizsgálatok sem egyértelműek - a mobiltelefonok esetleges rákkeltő hatása. Siveke inkább a nemleges választ támogatja, így a mobiltelefon-hálózatok kisebb-nagyobb antennái, jeladó-továbbító tornyai aligha okoznak problémát. A mobilkészülékeknél a legtöbbet telefonálók esetében egyes jelek arra utalhatnak, hogy az agydaganatok egyik fajtája, a glióma mintha gyakoribb lenne.
Ez is érdekelhet
A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete állapította meg ez utóbbit, amikor 14 ország 31 szakértőjével értékelte ki az adatokat. Ám a normál telefonhasználat nem okoz problémát itt sem - írja a német magazin.
