Amíg régen csak néhány sorból állt egy szövettani lelet, ma már hosszú oldalakon keresztül lajstromozott, különféle módszerekkel mért vizsgálati értékek nyomán sorolják altípusba a tüdődaganatokat . A más kiindulási szervből a tüdőbe áttétet adó daganatok viszont nem nevezhetők tüdőráknak, ezeknek az áttétes tumoroknak a kezelését az határozza meg, hogy hol volt az eredeti betegség.
Mekkora daganat van a tüdőben, mennyire szóródott és melyik altípusba sorolható? Így szól a három kérdés, amelynek megválaszolása alapvetően meghatározza a kezelési lehetőségeket és a beteg életkilátásait. A "mekkora" és "mennyire szóródott" kérdésekre a képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MRI, csontizotóp vizsgálat, indokolt esetben PET CT) adnak választ, a szövettani altípus meghatározása a patológusok dolga.
Amint Dr. Balikó Zoltán, a pécsi I. sz. Belgyógyászati Klinika pulmo-onkológiai szakrendelésének vezetője kitér rá, a beteg a mindennapokban nem érez különbséget az egyes szövettani altípusú tüdőrákok között, azoknak a lefolyása, agresszivitása viszont eltérő. A panaszok jelentkezése és erőssége független a szövettantól, a tünetek attól függnek, hogy a daganat hol helyezkedik el, mekkora és mennyire szűri be a környezetét. E mennyiségi tényezők alapján történik meg a betegség TNM rendszerű besorolása is.
A TNM besorolás (szaknyelven klasszifikáció) a tumor (T), a nyirokcsomó (N = node) és az áttét (M = metasztázis) státuszát jelzi. A tumor mérete és környezetbe terjedése alapján lehet T1, T2, T3, T4 jelzésű. A nyirokcsomók státusza azok érintettségétől és elhelyezkedésétől függően lehet N0, N1, N2, N3. A távoli áttétek jelzésére az M0 szolgál, ha nincs kimutatható metasztázis, M1 a jelzése, ha van. (Szövettani leleten előfordulhat Mx jelölés is, ami azt jelenti, hogy nincs információ erről, mivel a patológus csak az adott szöveteket tudja vizsgálni, azt hogy máshol a szervezetben van-e daganatos góc, a képalkotó vizsgálatok tudják felderíteni.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos azt is vizsgálni, hogy milyen ráksejtekből áll a tüdődaganat
Mindezek figyelembevételével sorolják I-IV stádiumokba a betegséget. Ha nincs távoli áttét, a helyi kiterjedtség alapján lehet a betegség I-III. stádiumú, ha a másik tüdőfélben vagy a tüdőn kívül bármely más szervben (májban, csontban, mellékvesében, agyban...) is találnak daganatot, a mérettől és a kiterjedéstől függetlenül IV. stádiumú a tüdőrák, mivel a véráram vagy a nyirokkeringés útján távolra is eljutottak a ráksejtek, így a folyamat gyakorlatilag az egész szervezetet érintő (szakszóval szisztémás) betegséggé vált.
Azt is vizsgálni kell továbbá, hogy a daganat milyen ráksejtekből áll. Alapvető különbségtétel a kissejtes és nem kissejtes tüdőrák között van, utóbbiak között leggyakoribb a nyáktermelő mirigyekből kiinduló adenokarcinóma, majd a laphámrák, ritkább az igazán e két csoport egyikébe sem besorolható, nagysejtesnek hívott tumor, valamint a mirigyes és laphám jelleget egyszerre öltő kevert (adenosquamosus) típus - mondta dr. Moldvay Judit, az Országos Korányi Intézet Tumorbiológiai Osztályának egyetemi docense. Először szövettani, majd mélyebbre ható, molekuláris analízissel keresik azokat a génmutációkat, melyek a daganat kialakulásáért felelősek. Ezek tudatában a megfelelő gyógyszeres kezelést is könnyebb kiválasztani.
Számukra cél a daganat növekedési receptorainak gátlása, az úgynevezett EGFR-gátláson alapuló kezelés. A többieknek viszont felesleges megterhelést jelentenének ezek a gyógyszerek. Az esetek egy kis százalékában - ma még nem a rutin kezelés és finanszírozás részeként - felmerülhet úgynevezett ALK-gátló gyógyszer alkalmazása is, ám ennek is egyik előfeltétele, hogy a molekuláris patológiai elemzés a daganatot kezelhetőnek ítélje az ilyen gyógyszerrel.
Nem végeznek tüdőrák tipizálást abban az esetben, ha nem a tüdőben alakult ki az elsődleges daganat, hanem más szervi tumor adott áttétet, ekkor ugyanis nem tüdőrákról van szó - hangsúlyozta Balikó Zoltán. A daganat ugyan a tüdőben (is) ott van, de az áttétes daganatsejtek az esetek többségében a kiindulási (primer) tumor jellemzőit hordozzák.
Forrás: Rákgyógyítás.hu
