Egy korábbi kutatásból már kiderült, hogy azoknál az akut mieloid leukémiás betegeknél nagyobb a gyógyulás esélye, akik rendelkeznek egy bizonyos NPM1 nevű génmutációval. Eddig homály övezte, pontosan miért lehet kedvező a betegek számára ennek a mutációnak a megléte - egyébként a leukémiások egyharmadánál jelen van -, de az Illinois-i Egyetem kutatói egy friss tanulmányban részletesen elmagyarázzák.
Az NPM1 génbe kódolt fehérje hatással van egy másik fehérje, a FOXM1 helyzetére és működésére. Ez a FOXM1 egyébként egy elég baljós fehérje: más, rákkeltő géneket aktivál, valamint a rákos sejtekben nagyobb mennyiségben van jelen. Ez pedig rosszat sejtet, hiszen a kezelés sikertelenségének, illetve a túlélési esélyek csökkenésének esélyét vetíti elő.
Ha viszont az NPM1 gén mutálódik, akkor a FOXM1 kiszorul a sejtmagból a citoplazmába. Ezért nem tud kapcsolatba lépni a DNS-sel, és más onkogéneket aktiválni, így a mutációval rendelkező betegek végeredményben nagyobb eséllyel reagálnak jobban a kemoterápiára.
Új kezelési lehetőségek
A szakértők persze nem érték be ennyivel, hanem már egy új kezeléssel is kísérleteznek. Egy szájon át szedhető, a mieloma multiplex esetében már jóváhagyott ixazomib nevű szerről van szó - a tudósok ennek a szernek a FOXM1 fehérjére gyakorolt hatását is leírták új tanulmányukban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azt írják, hogy amikor a rákos sejteket az akut mieloid leukémia kezelésénél használt kemoterápiás szerek mellett ixazomibbal is kezelték, a sejtek magasabb halálozási arányt mutattak, mint amikor csak magában a kemoterápiát alkalmazták.
A kutatók szerint ez az eljárás hiánypótló, mert segíthetne azoknak a betegeknek is, akik a kedvező génmutáció jelenlétének hiányában ellenállóbbak a kemoterápiás kezelésnek. Az ilyen szerek tehát sokkal jobb gyógyulási arányhoz vezethetnek, de még több vizsgálatra és kutatásra lesz szükség, hogy a tudósok további bizonyítékokat gyűjtsenek.
A betegségről
Az akut mieloid leukémia (AML) a csontvelői eredetű vérképző sejtek daganatos sejtburjánzásának következtében alakul ki. A betegeknél gyakran lép fel fertőzés, illetve - az oxigént szállító vörösvérsejtek csökkenése miatt - a belső szervek károsodása, ami sok esetben halálhoz is vezet. A tudósok már azt is tudják, hogy az NPM1-es gén mutációjával rendelkező betegeknél 80 százalék a gyógyulás esélye, míg az ezzel nem rendelkezőknél mindössze ennek a fele, 40 százalék.
Ez is érdekelhet
Forrás: eurekalert.org
