A nemzetközi kutatás élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar szakemberei állnak, együttműködve az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is. Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál folyamatát serkenti. A programozott sejthalál (idegen szóval apoptózis) az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamat, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek "öngyilkosságát" teszi lehetővé.
A Servier Kutatóintézet Zrt. által létrehozott gyógyszerjelölt-molekulának több olyan előnyös tulajdonsága is van, amilyenek a korábbi, hasonló hatású szereknél hiányoztak. Ezek megkönnyítheti a folyamatot, hogy a hatóanyagból valóban gyógyszer váljon.
A gyógyszerjelölt-molekulával nagyon jó eredményeket értek el leukémiás, limfómás és egyéb daganatos sejttenyészeteken, és ezeket az állatkísérletek során is meg tudták ismételni.
Blaskó Gábor akadémikus és Kotschy András, a Servier Kutatóintézet főigazgatója szerint az emberi (klinikai) próbák még az idén elindulhatnak.
A reményeket illetően az MTA honlapján megjelent közleményből kiderült, hogy meghatározták az S63845-as jelzésű anyag kezelésre potenciálisan érzékeny daganattípusok körét. Sejttenyészetes rendszerben a 25 vizsgált mielóma multiplex sejtvonal közül 17 kimondottan fogékonynak, további 6 pedig mérsékelten fogékonynak mutatkozott a szerre, és csupán 2 sejtvonal nem reagált a kezelésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fogékonyak között olyan sejtvonalak is akadtak, amelyek rossz prognózisú, más gyógyszerekkel alig kezelhető daganatokból származtak. A gyógyszer fejlesztői ezért elképzelhetőnek tartják, hogy az S63845 olyan tumorokkal is sikeresen megküzd majd, amelyek a szokványos kezelésekkel szemben érzéketlenek.
A mielóma multiplex után a kutatók egy sor emberi limfóma- és leukémia-sejtvonallal folytatták a kipróbálást. A siker ebben a rendkívül diverz csoportban változó volt, de egyes specifikus daganatféleségek, például a Burkitt-limfóma és az akut mieloid leukémia esetében valamennyi tesztelt sejtvonal érzékenyen válaszolt a kezelésre. Végezetül a sejtkultúrás vizsgálatokat kiterjesztették egy nem vérképzőszervi daganatokat felsorakoztató sejtvonal-panelra, amely tüdőrák-, emlőrák- és melanóma-sejtvonalakat tartalmazott. Ezekre a sejtvonalakra az önmagában adott S63845 kevéssé hatott, mint ahogy a korszerű célzott terápiás szerek, az úgynevezett tirozinkináz-gátlók is csak lelassítani tudták a növekedésüket, de el nem pusztították őket.
Az S63845 és a tirozinkináz-gátlók együttes alkalmazása viszont már ezekben a sejtvonalakban is markáns sejtpusztulást váltott ki, amiből az valószínűsíthető, hogy a daganatok e csoportjában az új vegyület inkább kombinációs kezelések összetevőjeként kerülhet majd a klinikai gyakorlatba.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTA
