Közeledik a karácsony, és ilyenkor hangsúlyosabban bukik elő a boldogság fogalma. De tudjuk-e, hogy valójában mi minden van belefoglalva, és hogyan érhető el? Ha nyerünk a lottón, akkor máris boldogok vagyunk? Aligha. A boldogság csak munkával és befektetéssel érhető el, s nem is egyértelmű, hogy hogyan. (Kína például az elmúlt 25 évben mérhetetlenül gazdagabb lett, de a kínai emberek ettől egyáltalán nem lettek boldogabbak .) Néhány fontos szempontot azért sorra veszünk.
Közismert, hogy vannak gazdag és nagyon boldogtalan emberek, és vannak szegények is, akik boldogan élnek. Az is köztudott, hogy vannak szegény országok, ahol a boldogság általános színvonala sokkal magasabb, mint számos lényegesen gazdagabb országban. Ismert továbbá, hogy az emberek a haláluk előtt gyakran beszélnek arról, hogy az életükben elmulasztották a boldogság keresését, amikor csak a pénz, a vagyon vagy a hatalom megszerzését tartották szem előtt, és nem fordítottak elég gondot arra, ami igazán fontos, a családjukra, a barátaikra, a szeretetre. Persze azt is kimutatták, hogy habár a pénz nem boldogít, de a hiánya miatt megjelenő megpróbáltatások és stressz felőrölhetik, boldogtalanná tehetik az embereket, másfelől a sok pénz olyan nyomasztóan hathat, hogy lehetetlenné teszi a pozitív érzelmekkel átszőtt mentális állapot kialakulását vagy fenntartását.
Lehet pénzért boldogságot venni, de van egy feltétel
Michael Norton, a Harvard Business School professzora emberek különféle csoportjait elemezte, és arra a következtetésre jutott , hogy mégiscsak lehet pénzért boldogságot venni abban az esetben, ha a pénzt nem magunkra, hanem másokra fordítjuk. Norton szerint nincs észrevehető különbség azok között, akik magukra fordították a pénzüket, azokhoz mérten, akik másokra költöttek. De amikor proszociális célokat kezdtek finanszírozni - azaz a pénzüket más emberek hasznára kezdték használni -, a boldogságuk szintje megnőtt.
Mark Manson , a témával sokat foglalkozó amerikai közíró viszont azt állítja, hogy azok, akiket elsősorban a pénzszerzés motivál, azoknál ez instabil emocionális szabályozást, illetve sok ellenszenves és felületes magatartási formát , megnyilvánulást eredményez. "A pénz által motivált emberek pozitív esetben a családjuknak és gyermekeiknek akarnak jó életet teremteni, s ahhoz szilárd alap kell, hogy ezen dolgozzanak. Ezek a mélyebb szándékok átsegítenek a stresszen, a félelmeken és az elkerülhetetlen nehézségeken. A felületesebb motiváció ehhez nem elég" - állítja.
Manson ehhez hozzáteszi, akiket az motivál, hogy mások fogadják el őket, az gyenge és nem vonzó magatartáshoz vezet. Ha valakit művészként mások elismerése motivál , mert olyan alkotásokat szeretne létrehozni, amelyek új és erőteljes módon inspirálják az embereket, az sokkal fenntarthatóbb és nemesebb viselkedést alakíthat ki. Ez segítséget nyújthat az elítélés, a kínos helyzetek és az alkalmanként előálló katasztrofális szituációk feldolgozásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azaz, azon, hogy legyen elég pénzünk a családunk biztonságának megteremtéséhez, és elismert tagjává váljunk a közösségünknek, keményen kell dolgozni. S egy idő után eljuthatunk már egy olyan helyzetbe, amikor elkezdhetünk megsegíteni másokat morális megfontolásokból is. Kiteljesedhet az életünk, elérhetjük a sorsunkkal, állapotunkkal, körülményeinkkel teljesen elégedett állapotot, azaz a boldogságot. Persze egy ideális világban.
Sohasem haladnak terv szerint a dolgok
A probléma az, hogy soha semmi nem halad terv szerint, mert a helyzetünket, és annak változását nem magunk alakítjuk, hanem a körülmények, különösen a többi ember hozzánk való viszonya. Ezért is szeretnék oly sokan, ha széles körben elfogadnák őket, mert akkor inkább a kezükben tarthatnák az irányítást. A közösségen belüli elismertség és tekintély kivívása azonban éppen a cselekvőképesség, az adott személyben rejlő potenciál függvénye. Ebben pedig benne van a pénz, a hatalom és a hírnév megszerzésének képessége is. Csakhogy mire a pénz, a hatalom és a hírnév elérése megvalósul, könnyen lehet, hogy elvesznek azok az értékek, amelyek megerősítéséért, fenntartásáért mindezek az erőfeszítések elkezdődtek. Pontosan azokról a dolgokról van szó, amelyeknek hiányáról sokan a halálos ágyukon vallanak. Többek között a családdal eltöltött idő, a gyermeknevelésben való részvétel vagy a barátságok ápolásának hiánya van a mérleg másik serpenyőjében.
Ha számokkal szeretnénk mérni a boldogság megteremtésének tényezőit, van néhány kapaszkodó, hiszen a tudósok régóta keresik annak forrását, hogy egy társadalom hogyan lehet boldog. Először is közmegegyezés van abban, hogy a boldogság nagyon relatív és szubjektív fogalom, s országonként nagyon különbözhet, hogy az emberek mitől boldogok. Ezért összehasonlítani is igen nehéz ezeket az értékeket. A világ legboldogabb országait a karibi térségben és Skandináviában lehet találni, holott különbözőbb feltételek között élő társadalmakat aligha lehet elképzelni.
Miféle dolgok kellenek a boldogsághoz?
Néhány tétel azonban adott: az ország GDP-je, az emberek személyes jövedelme, a szociális biztonság, a foglalkoztatási helyzet, a személyes kapcsolatok, a gyermekek megléte, a szabadság és a személyes életünk feletti kontroll gyakorlása, a vallási sokszínűség, az elegendő szabadidő stb. Ezek a tételek határozzák meg leginkább, hogy az emberek mennyire elégedettek az életükkel .
A boldogság gazdaságtanával foglalkozó kutatók egy része azt vizsgálja, hogy e tényezők kialakítása és fenntartása milyen erőfeszítéseket kíván az egyénektől és a társadalmaktól. Mások pedig azt nézik, hogy a boldogságnak miféle gazdasági következményei vannak. Például az egészség fenntartásához helyesen kell étkezni, sokat kell mozogni, meg kell szabadulni a stressztől (például vakációzással), és jól működő egészségügyi rendszert kell fenntartani a betegségek megelőzésére és az emberek gyógyítására. Ez egyéni és társadalmi szinten is nagyon sokba kerül. Ugyanakkor a magukat biztonságban érző emberek azáltal, hogy boldogabbak nagyobb teljesítményt képesek leadni, hosszabb távon terveznek, befektetnek és nagyobb elánnal vetik be magukat a munkába, továbbá a közösségi célok előmozdításába is. Azaz jobb és gazdagabb országot építenek.
Ez is érdekelhet
Ebből azért elég világos, hogy társadalmi szinten jó a boldogság keresésébe fektetni, mert megtérül. Az olyan országokban , ahol az emberek elég szabadnak érzik magukat, és esélyt látnak a jólétük növelésére, jó célokért dolgozó közösségeket jó szándékú emberek vezetnek, elég jó esély van boldognak lenni, mert egy ilyen helyen tisztelet, elismerés és anyagi biztonság is szerezhető. De a Happy Planet Index (amely a boldogság szintjét mutatja az egyes országokban) értékeit nézve felmerül a gyanú, hogy olykor a napsütés fontosabb minden közgazdasági és társadalomtudományi megfontolásnál.
Legjobban: