A magas koleszterinszint alattomosan pusztít: nem okoz tünetet, ugyanakkor közvetve kiváltója lehet az érszűkületnek, később az infarktusnak. Drégely Anikó, a KardioKözpont dietetikusa arról beszélt, hogyan lehet igazán hatékony a koleszterincsökkentés.
Előtérben az érfal
A koleszterin sokak szemében " ellenséges " fogalom, holott egy bizonyos mennyiség kifejezetten szükséges belőle. A koleszterin a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk "rossz" (LDL) és "jó" (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, akkor az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végső soron az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
Az LDL szintjét csökkenteni, a HDL szintjét növelni érdemes
A koleszterinszint-csökkentésnél a fő kérdés az, hogy van-e egyáltalán szükség kívülről bevitt koleszterinre? Hiszen a májunk elég koleszterint termel ahhoz, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit. A legtöbb esetben mégsem a kívülről bevitt koleszterin a felelős, valójában a telített zsírsavak túlzott bevitele emeli a koleszterinszintet. Ezek koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az élelmi koleszterinének. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas LDL-szintet. Az elsődleges szabály, amit szem előtt kell tartani, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.
Ennek érdekében érdemes megfogadni a dietetikus tanácsait:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket,
- csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását,
- próbáljunk kerülni bizonyos trópusi zsiradékokat, mint például a pálma- és a kókuszolaj,
- limitáljuk a cukorfogyasztásunkat, és ez nemcsak édességekre, de például az üdítőitalokra is vonatkozik,
- mérsékeljük a sós, olajos rágcsálnivalókat is az étrendben, úgymint a sós snackek, sós péksütemények, ízesített kekszek,
- limitáljuk az alkohol mennyiségét.
Mindemellett bizonyos élelmiszerek fogyasztásával növelhetjük a "jó" HDL koleszterin szintjét. Ehhez a dietetikus szerint fontos a húsfogyasztás mérséklése mellett beépíteni az olajos magvakból, gabonákból, illetve a hüvelyesekből, például babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut. A rizs- és burgonyaköret helyett érdemes kipróbálni a bulgurt, kölest, hajdinát, quinoát, és minél több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani a rostbevitel növelésének érdekében.
A személyre szabott étrend a leghatékonyabb
Amikor valaki a koleszterinszintjét szeretné csökkenteni, látnia kell, hogy ezt első körben az életmódjával - táplálkozással, rendszeres mozgással - teheti meg. Bizonyos esetekben, például az öröklötten magas koleszterinszint esetében, szükség van gyógyszeres kezelésre is. Azonban ebben az esetben is nagyon sokat számít az étrend, hangsúlyozza a dietetikus . Mivel pedig nemcsak a rossz szokások lecserélésére van szükség, de egy olyan követhető táplálkozási rendszerre, ami tekintetbe veszi az életformát, az esetleges érzékenységeket, a célokat és még élvezetes is, minden szempontból nagy segítséget jelent a dietetikai tanácsadás.
