A körömlakk múltja és jelenlegi veszélyei

A köröm színezése valószínűleg a bronzkori Indiában kezdődött, ahol feltehetőleg hennát használtak erre a célra. A hennafestés a testdíszítésben az ősidőkben is nagyon gyakori volt, s ennek természetes folytatása volt a minták és a szín körmökre történő átvitele. A színes körmök népszerűsége az évezredek alatt mit sem lanyhult, bár a festésük veszélyesebbé vált.

Az Indiából kiinduló divat elérte Kínát, és ott körülbelül 3 ezer évvel ezelőtt magasabb szintre emelkedett azzal, hogy már kifejezetten körömszínezésre használt festékeket készítettek. Az alapot tojásfehérje, méhviasz, zselatin, gumiarábikum és timsó keveréke adta, amelyet virágszirmokkal vagy arany- illetve ezüstporral színeztek meg. A megjelenés tökéletesítése ezüstből és aranyból készített műkörmökkel folytatódott, amelyeket drágakövekkel vagy cloisonnével (művészi zománcozással) díszítettek. De ez az uralkodó felső kör kiváltásága volt.

körömlakk
A körömlakk évezredek óta kíséri az embert. Nem csak a színei változatosak, a veszélyei is - Fotó: iStock

Körülbelül ugyanabban az időben Babilonban is divatba jött a körömszínezés, méghozzá a katonák között, akik a körmüket egy porrá őrölt szulfidásvánnyal, az antimonittal (kohl) színezték meg. A magasabb rangú harcosok körmeit fekete kohllal festették, míg az alacsonyabb osztályú harcosok zölddel - írja a howstuffworks.com magazin.

A körömfestés aztán szétterjedt egész Eurázsiában és Afrikában. A múmiákat, a körmüket is beleértve hennával festették, de feltűnő piros árnyalatokat is használtak. A köröm színe Egyiptomban is osztályjelzést jelentett. Minél vörösebb volt a köröm, a viselőjének annál nagyobb volt a hatalma. Nefertiti királynő például sötétvörös körmöket viselt, amelyek színe arra utal, hogy vér is volt a színezékben. Kleopátra állítólag olyan hennaléből készült festéket használt, amely mély rozsdás színt adott a körmeinek. Az alacsonyabb rangú nők csak pasztellszíneket viselhettek.

Színes krémek és polírozás

A körmök színezése Európában a középkorban is megmaradt, a reneszánsz korszakban pedig, amikor jelentősen kibővül az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem, hatalmas lendületet kapott. A körömdivat a csúcspontját a 18. századi francia királyi udvarban érte el, ahol az arisztokraták őrült kreációkkal igyekeztek versenyezni egymással. A viktoriánus korszakban a brit nők színes krémekkel és áttetsző lakkokkal érték el a kívánt hatást. Aztán az egészet felpolírozták, hogy a körmük ragyogjon. Az utolsó nagy változást - ami már a modern körömlakkok korszakának nyitányát jelentette - az 1916-ban bemutatott termék jelentette. A Cutex egy rétegben felhordható körömlakk volt, ami sokkal egyszerűbbé tette a körömmel való foglalatosságot.

Autófestékből nőtte ki magát

A modern körömlakkokat meglepő módon az autóiparnak köszönhetjük. A modern autófestéket a DuPont szabadalmaztatta, s a Duco márkanevű nitrocellulóz terméke az 1920-as években olyan népszerű lett, hogy az autók festését szerte a világon azóta is dukkózásnak hívják. Nem sokkal később a francia manikűrös, Michelle Menard adaptálta a képletet egy átlátszatlan körömlakk készítéséhez. Munkáltatója, Charles Revson ezt jó üzleti lehetőségnek látta, ezért testvérével, Joseph-fel útjára indított egy új társaságot, a Revlont, amely 1932-ben mutatta be az első színes "körömzománcát". Ettől fogva a manikűr megszűnt a felső osztályok kizárólagos privilégiuma lenni. Egy üveg Cutex körömlakk az USA-ban 35 cent volt 1934-ben, ami megfizethető luxusnak számított a kisjövedelmű nők számára is. A második világháború alatt ugyan a trend megtorpant, hogy aztán a rock and roll korszakban az életöröm kifejezéséhez még harsányabban járuljon hozzá, mint bármikor korábban. A női körmökre azóta egy egész iparág épült.

Egészség és biztonság

Az elmúlt években a körömlakkipar átalakult, és tartósabb lakkozási technikákat fejlesztett ki, amelyek egészségi hatásai azonban nem váltak egyértelművé a széles publikum számára. A Harvard Egyetem orvosi karán ezért összeállítottak egy útmutatót , amely a lakkozás fő típusainak előnyeit és hátrányait, illetve a legfontosabb biztonsági jellemzőiket foglalja össze.

Hagyományos körömlakk

A klasszikus körömlakkot (amely egy oldószerrel higított polimer) a körömlemezre festik általában több rétegben, majd levegőn szárítják. A szárítás során az oldószer elpárolog és a polimer megszilárdul. Az úgynevezett "hibrid" lakk hasonló, ugyanúgy hordják fel és távolítják el, de a szokásos körömfestésnél hosszabb ideig tart. E kategória előnyei közé tartozik, hogy a lakk gyorsan és könnyen eltávolítható aceton alapú körömlakklemosóval. Az acetonnal vigyázni kell azonban, hogy minél rövidebb ideig érintkezzen a körömmel, illetve a bőrrel, mert az erős szárító hatása kárt okozhat a körömlemezben és a bőr fedőhámjában. Hátránya, hogy különösen a sötétebb színek a körmök tartós elszíneződését okozhatják. Ezért érdemes lakkmentes időszakokat tartani, s ez alatt a körmöket és a bőrt alaposan hidratálni.

A nem-toxikus vagy "mentes" körömlakk

A körömlakkoknál gyakran lehet találkozni az " öt mentes " megjelöléssel, amely arra utal, hogy az adott termék nem tartalmazza a következő öt összetevőt: formaldehid, toluol, dibutil-ftalát, formaldehid gyanta és kámfor. Vannak olyan termékek is, amelyek még több anyagtól "mentesek".

Ezek az anyagok képesek allergiás reakciókat kiváltani, a formaldehid pedig egy potenciális rákkeltő. A kámfor a kivétel ebben a sorban, amely egy ősi gyógyszer, de ha a szervezetbe szájon át bejut, akkor mérgező lehet. A kutatások azt is kimutatták, hogy a körömlakkban levő vegyi anyagok felszívódhatnak a szervezetbe, de a felszívódás pontos mennyisége nem ismert, ahogy az sem, hogy ez elegendő-e negatív egészségi hatásokhoz.

Az előnyei közé sorolják, hogy a szokásos lakkozáshoz hasonlóan egyszerű az eltávolítása, kevesebb olyan vegyszert tartalmaz, amely bőrirritációt okozhat, ezért jó választás lehet az érzékeny bőrűek számára. A hátrányai között leginkább az jelenik meg, hogy az egészségi előnyeiről nincsenek erős bizonyítékok.

Gél- vagy zselélakk

A géllakkot a felfestés után egy lámpa alatt szárítják meg, s a száradás szinte azonnal végbemegy. A körömlakk kikeményítése fotopolimerizációt jelent, amelynek során egy folyadék elnyeli az UV vagy látható fény energiáját, és kémiaikötéseket létrehozva szilárd anyaggá válik. A legtöbb hőkezelő lámpa ultraibolya fényt bocsát ki, amely a sejtek károsodásának és öregedésének ismert oka, illetve növeli a bőrrák kockázatát. Vannak olyan alternatív lámpák is, amelyek LED-fényt bocsátanak ki, de ebben is van bizonyos mennyiségű UV-sugárzás .

Az előnyei között a tartósság a lefontosabb. A fő hátrányt pedig nyilvánvalóan az UV-fénynek való kitettség jelenti. Továbbá a géllakk eltávolítása káros lehet a körmökre. Az eltávolítás magában foglalja az acetonban való áztatást, valamint az agresszív polírozást, kaparást és a lakk lehámlasztását, miközben a körömlemez megsérülhet. Az ilyen lakk túl hosszú ideig tartó viselése a köröm szárazságát és töredezését okozhatja. Ezért a gél- vagy zselé lakk használatát érdemes különleges alkalmakra megtartani, és akkor nem kell tartani a veszélyeitől. A felhordás előtt mindenesetre érdemes UV-elleni krémet használni vagy ujjatlan kesztyűt viselni.

A tartós körömlakkok alkalmazásának komoly veszélyére hívja fel a figyelmet egy tanulmány. A JAMA Dermatology orvosi szaklapban közzétett kutatás eredményei azt mutatják, hogy az UV-A sugárzás (az ibolyántúli sugárzásnak az a fajtája, amely a bőrt öregebbé teszi, ráncokat okoz és "megtöri" a bőrsejtek DNS-ét) olyan mértékű lehet a zselés körömlakk szárításakor, hogy átlagosan 11 alkalom elég a rák kockázatát is magában hordozó dózist elréséhez. Részletek!

Porlakk

Ez a lakk olyan megkötőanyagként szolgáló gyantát tartalmaz, amelyet gyakran a szuperragasztókban használt vegyi anyagok alkotnak. A ragasztó felvitele után egy finoman őrölt akrilport hordanak fel a körömre, akár úgy is, hogy a körmöt bemerítik a porba, vagy finom kefével oszlatják el a port a festendő felületen. Végül aktiváló folyadékot alkalmaznak, amely beindítja a gyantát tartalmazó kötőanyag polimerizációját, s a kemény anyagszerkezet kialakulását. Előnye, hogy nincs szükség szárító lámpára, ezért nincs UV-expozíció. A hátránya viszont a festék potenciális szennyeződése. A festékporos edényeket több embernél is használhatják, így azok baktériumok, gombák és vírusok tározójává válhatnak. A gélhez hasonlóan ezt a festést is nehéz eltávolítani, gyakran elektromos reszelőt kell használni hozzá, ami károsíthatja a körömlemezt és a bőrfelszít. Akinek fontos a higiénia, győződjön meg róla, hogy a festékes edényt csak számára tartják fenn, tiszta kefét használnak, vagy kerülje a körömfestésnek ezt a fajtáját.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra