Habár a társadalmi nemekkel (genderproblémákkal ) való foglalkozás sokak szemét szúrja, Magyarországon nem lángolt fel olyan élesen a növekvő népszerűséget szerző feminizmus, a nemek minden körülmények közötti egyenlőségét hirdető kemény vonalas liberalizmus és a hagyományos férfi-női szerepeket védő ókonzervativizmus csatája, mint az Egyesült Államokban. Persze, nálunk is van, aki komolyan veszi, hogy a pénz számolva, az asszony verve jó, amit a családon belüli erőszak körül kialakult társadalmi viták jól dokumentáltak. De szakértők szerint a "mérgező férfiasság" jelenléte nem a női mozgalmak fellépése miatt vált nyilvánvalóan láthatóvá. Sem Amerikában, sem nálunk.
Az elmúlt időben több olyan hír is olvasható volt a magyar médiában, amely mintha az amerikai fejleményekkel mutatna párhuzamot. Először két férfi mért brutális verést látszólag ok nélkül egy budapesti szórakozóhely közönségére, aztán pár nappal később egy fővárosi bevásárlóközpont előtt ütöttek meg szintén ok nélkül egy fiút, majd pár nappal később egy férfit. Egy vidéki futballmeccsen pedig annyira megvertek több külföldi drukkert , hogy kórházba kerültek. Az utolsó jelentés arról szólt, hogy egy nagy autóipari cég nemzetközi topmenedzserét és fiait verték össze súlyosan a budapesti bulinegyedben. Ezt a sort valószínűleg egészen hosszúra nyújthatnánk még egy kis kutatással, és nem kell hozzá komoly fantázia, hogy feltételezzük, közben folyvást ráakadnánk a "mérgező férfiasság" tüneteire.
Kiéletlen férfiasság, teljesíthetetlen standardok
Amerikában ugyan más körülmények között, de kialakult a férfi agresszió és frusztráció olyan fajtája, amely arra vezethető vissza, hogy egyes társadalmi rétegekben a fiúk úgy érezték, a társadalom feminizálta őket, és nem élhették meg mélyen a férfiasságukat, a védelmező, harcos maszkulinitást, és megtagadták tőlük azokat rítusokat és rituálékat, amelyeken keresztül igazi férfiakként mutathatták meg magukat - írja a The Atlantic magazin.
Az amerikai szociológus, Raewyn Connell kutatásai kimutatták, hogy a férfiasság lényege megváltozott, és ma már sokkal inkább a kapcsolatok és a viselkedések termékeként, nem pedig az identitások és attribútumok rögzített halmazaként határozható meg. Connell a férfilétet az osztály, a faj, a kultúra, a szexualitás és más tényezők által alkotott többszörös maszkulinitásnak írja le, amelynek formáló tényezői gyakran versenyben állnak egymással. Ebben a nézetrendszerben a "valódi ember" meghatározásának normái drámaian változhatnak az idő és a hely függvényében. (Tegyük hozzá, hogy ezt jól alátámasztja a férfias megoldások igényére rájátszó filmipar vagy a közösségi média kommunikációs felhőjének bárki által könnyen megfigyelhető katalizáló hatása.)
Connell és mások is rögzítették, hogy a közös férfias eszmék, mint például a társadalmi tisztelet, a fizikai erő és a szexuális potenciál problémássá válhatnak, amikor ezekre elérhetetlen standardokat állítanak fel. Például ha nem megfelelő a méretük, akkor ez a fiúkat és férfiakat bizonytalanná és aggódóvá teheti, és erő használatára kényszerítheti őket, hogy hatalmasnak, dominánsnak érezzék és láttassák magukat. A férfierőszak ebben a forgatókönyvben nem olyan rossz vagy mérgező, mintha magából a férfiasság természetéből származna. Inkább ezeknek a férfiaknak a társadalmi és politikai környezete, annak sajátosságai és a társadalmi elvárások keltenek bennük levezetendő konfliktusokat. Azaz nem minták követéséről, hanem élethelyzetek kezeléséről, megoldásáról van szó.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Börtönszemlélet
Egy 2005-ös, börtönben végzett tanulmányban Terry Kupers pszichiáter határozta meg a mérgező férfiasságot , amely "a társadalmilag regresszív férfitulajdonságok olyan konstellációja, amely a dominanciát, a nők leértékelését, a homofóbiát és az akaratlan erőszakot szolgálja". A börtönben a férfiasság "mérgező" aspektusait a fogvatartottakon mutatták ki, de ez a toxicitás már jelen van a tágabb kulturális környezetben is. Ennek megállítására Amerikában különféle intézkedéseket tettek. Barack Obama elnök például mentorálási programokat támogatott, hogy eltérítsék a férfiakat attól az "önmegsemmisítő modelltől", amely szerint az erőszak révén juthatnak tisztelethez. Számos oktatási program ösztönzi a fiúkat és a férfiakat, hogy nézzenek szembe az érzéseikkel, és egészséges, "progresszív" férfiasságot alakítsanak ki.
A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a szexista attitűdökkel átitatott fiúk és férfiak nagyobb valószínűséggel követnek el nemi erőszakot. Illetve Connell szerint is vannak jól ismert nemi minták az erőszakos és abuzív viselkedésben . A kérdés az, hogy honnan származnak ezek a szexista attitűdök? A mérgező férfiasság elleni kemény fellépés problémája, hogy ha a kultúrát ellenségként célozza meg, akkor azzal fenyeget, hogy figyelmen kívül hagyja a valós életkörülményeket és a kultúrát fenntartó erőket. A mérgező férfiasság fogalma feltételezi, hogy a férfiak erőszakosságának és más társadalmi problémáinak okai mindenhol azonosak, és ezért a megoldások is ugyanazok lehetnek. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
Amerikát szokás az erőszak társadalmának nevezni, ahol egyes közösségekben hatalmas a férfidominancia kultusza, a fegyvertartás elidegeníthetetlen része az önbecsülésnek, a dolgok lerendezése pedig olykor végzetes összecsapásokba torkollik, amelyek legtragikusabb fejezeteit az iskolai lövöldözések írják. De a felsorolt okok miatt Magyarországon sem lehetünk teljesen nyugodtak a mérgező férfiasság terjedése miatt, amíg bárkit is ok nélkül orrba vághatnak vagy megrugdoshatnak egy nyilvános helyen, mert valakinek szüksége van rá, hogy ilyen módon mutassa meg úgynevezett erejét.
Legjobban: