Bárki, aki valaha is dolgozott nyitott terű irodában, tudhatja, hogy a fizikai elhatároltság hiánya a kiszolgáltatottság érzését váltja ki, s néha az emberek úgy érzik magukat, mintha kitették volna őket a kirakatba, vagy a világ legunalmasabb állatkertjének attrakciói volnának. Ez ellen különféle módszerekkel védekeznek. Igyekeznek például minél nagyobb monitorokat szerezni, amelyeket paravánként használnak, vagy a hangokat kizáró fejhallgatót viselni, hangos zenét hallgatni. És akkor még nem is beszéltünk az idegesítő kollégákról.
Rengeteg kutatás készült már arról, hogy a nyílt irodai elrendezés miként csökkentheti a termelékenységet és az együttműködést, hogyan segíti terjedni a fertőző betegségeket és a miként növeli a stressz szintjét. Ma már a szakértők többnyire egyetértenek azzal, hogy a privát tér felszámolásának erősebb a negatív hatása, mint amit a kommunikáció feltételezett javulásával lehet nyerni.
A kommunikáció zajjal jár, de a zaj egy olyan munkahelyi kellemetlenség, amely rontja a koncentrációt, elvonja a figyelmet és fokozza a stresszt. A brit ingatlankezelő cég, az Avanta Serviced Office Group felmérte a legbosszantóbb irodai zajokat. A megkérdezettek a beszélgetéseket jelölték meg a legelviselhetetlenebbnek, ezt szorosan követte a köhögés, tüsszentés és orrszívás, majd a különféle hangos telefonhangok és sípoló hangok következtek a rangsorban.
Japánban már nagyon régóta működnek egyterű irodák. Igaz, ott a tágasság képzete más, mint Európában. A fal mellett hagyott nagyobb hely, amit kívánatosnak tartanak, nagyjából pont az ellenkezője annak, mint amit a nyugati kultúrákban megfelelőnek tartunk. Ez persze a zaj szempontjából talán kevésbé meghatározó. Mindenesetre az irodai zajjal foglalkozó egyik friss tanulmány a tokiói Denki Egyetemen készült Takeshi Akita vezetésével - számolt be a Vice magazin.
Nem mindegy, honnan jön a hang
A japán csapat azt vizsgálta , hogy a nyitott irodákra jellemző háttérzaj milyen hatással van az egyes dolgozókra attól függően, hogy hol ülnek éppen. Az eredmények azt mutatták, hogy nem zavarja a dolgozókat, ha a zaj a hátuk mögül érkezik - legyen szó akár a kollégák hangjáról, akár normál hangerőn lejátszott zenéről. A beszélgetés és a közvetlenül oldalról érkező zene azonban éppen annyira zavarta őket, mint a gépek által generált halkabb zaj. "Azt javasoljuk, hogy a munkahelyek hangképének megtervezésekor vegyék figyelembe az emberek viselkedését, a hangforrást, a hangerőt, valamint a hangforrás térbeli elhelyezkedését egyaránt" - közölte Akita.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez megmagyarázhatja, hogy miért olyan idegesítő olyanok mellett dolgozni, akik hangosan gépelnek vagy kiszűrődik a fejhallgatójukból a zene, miközben más zajok (a légkondicionálás surrogása, a kávéfőzősarokban folytatott beszélgetések, az emberek szuszogása vagy az evéssel járó hangok) könnyebben elhalványulnak a háttérben. A tanulmány finoman arra is utalt, hogy a nyitott irodák elrendezése miért okoz időnként akkora kellemetlenséget : a tervezők ugyanis nincsenek tekintettel arra, ahogy az emberek a munkájukat végzik. A nyitott irodahelyiség valójában egy sikertelen kísérlet arra, hogy megszüntesse az elszigeteltséget, és közelebb hozza a munkavállalókat. Akita szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nagy szükségünk van az újratervezésre.
Egy másik kutatás megállapította , hogy bizonyos nyitott terek negatívan befolyásolhatják memóriánkat is. Ez különösen igaz az úgynevezett hotdeskingre, azaz nyílt terű munkahelyek extrém verziójára, ahol az emberek bárhol ülhetnek, ahol csak akarnak, mert elérhetik ugyanazt a virtuális munkahelyi környezetet. Az ok ebben az esetben nyilvánvaló: költségmegtakarítás. A legtöbb cégnél ugyanis kevesebb ember tartózkodik egy időben az irodában, mint ahány munkatársat alkalmaznak. Egy részük ügyfélnél van, más részük otthonról dolgozik, van, aki a szabadságát tölti vagy kiküldetésen tartózkodik. Ez azonban egyfajta hontalanságot eredményez az irodában, mert nem vehetik körül magukat ismerős tárgyakkal, nem teremthetik meg a mentális biztonságukat. Hiába csatlakozhatnak fel notebookjukkal a hálózatra és érhetnek el a munkájukhoz szükséges minden erőforrást, erről az emberi agy - vagy ha úgy tetszik lélek - mást mond. Az eredmény pedig a szétszórtság, feledékenység, rosszabb munkahatékonyság.
Egyterű iroda, magas elégedetlenség
Egy sydney-i egyetemen készült tanulmány hasonló következtetésre jutott , mint a tokiói kutatók. Sokak számára szerintük is a zaj a legzavaróbb. A teljesen nyitott irodában dolgozó emberek közel fele, valamint az alacsony paravánokkal leválasztott kabinokban dolgozó emberek közel 60 százaléka elégedetlen a hangos munkahelyével. Az ajtóval leválasztott irodákban mindössze a munkavállalók 16 százaléka jelzett hasonló problémát.
Éppen ezért új trendek vannak kibontakozóban. A nagyobb figyelmet igénylő munkakörökben - ilyen például az írás, a reklám, a pénzügyi tervezés és a számítógépes programozás - azok a cégek, amelyek még nem állnak készen a nyitott terek feladására, csendes szobák és zárt terek létesítésével kísérleteznek . De ez is sokak szerint csapda, mert ezek a helyek sohasem lesznek igazán népszerűek. Aki oda menekül, az úgy érezheti ugyanis, hogy kihúzza magát a közösségből vagy a többiek szemében gyengének látszik. A vizsgálatok ma már odáig jutottak, hogy az iroda elviselésében annak is komoly szerepe van, hogy az egyes alkalmazottak mennyire extrovertáltak vagy introvertáltak . Nyilvánvaló, hogy aki inkább magának való, az a munkahelyén sem szereti a túl sok zavaró körülményt.
Ez is érdekelhet
Egy másik egyre inkább elterjedt megoldás, hogy kisebb csapatok befogadására képes irodákat alakítanak ki, ahol nagyjából egytucatnyi ember dolgozik együtt. Az egyterű irodákban a felmérések szerint az emberek valóban többet beszélnek egymással, de nem beszélnek többet arról, hogy a munkájukat hogyan végezhetnék jobban. Ezért a kisebb csapatokra tervezett helyiségekkel kiszűrhető, hogy állandóan mások érdektelen magánéleti történeteit kelljen hallgatni, vagy a fénymásolók zúgása és az intenzív klaviatúracsattogás terhelné túl az agyukat. A csendesebb környezet iránti igény már az építőanyagipar ingerküszöbét is elérte, és egyre több olyan anyagot gyártanak , amelyekkel még az egyterű irodákban is jelentősen csökkenthető az idegesítő zajterhelés.
