Sok munkahelyen háttérzene szól, aminek nyilván az lenne a feladata, hogy kellemesebben érezzék magukat az ott dolgozók. A munkahelyeken komoly csoportot képeznek továbbá, akik fej-vagy fülhallgatót viselnek, és zenét hallgatnak munka közben, mert így szeretnék stimulálni magukat vagy legalább is kiszűrni a gondolkodásukat, összpontosításukat zavaró környezeti zajokat. Csakhogy tévednek, amikor így járnak el, mert a zene rontani fogja a teljesítményüket - mutat rá a New Atlas magazin.
A kutatás , amely két brit és egy svéd egyetem összefogásával készült, arra az eredményre vezetett, hogy nagyon rosszul ítéljük meg a zene hatását. Az Applied Cognitive Psychology folyóiratban ismertetett vizsgálatokba angol anyanyelvű alanyokat vontak be, akiknek sem látási, sem hallási problémájuk nem volt. Három kísérletet hajtottak végre velük, amelyekben az önkénteseket megkérték, hogy a kreatív verbális teljesítmény mérésére általánosan használt feladatokat végezzenek. A résztvevőknek felsoroltak például három szót, és meg kellett nevezniük egy negyediket, amely összeköti ezeket.
A zene hat, de nem mindegy, hogy milyen irányba
A résztvevőket arra kérték, hogy először csendes környezetben végezzék el a gyakorlatokat, majd zene mellett, végül környezeti zaj közepette. Az első kísérlet során az önkéntesek úgy végezték el a feladatokat, hogy közben éneket is tartalmazó zenét játszottak le, de a szöveg nem jelentett számukra semmit (például mert spanyolul hangzott el).
A második kísérletben a résztvevőknek hangszeres zenét játszottak, a harmadikban pedig olyan számokat hallgattak, amelyeknek ismerős volt a dalszövege, amelyet megértettek. A harmadik kísérlet során a résztvevőket úgynevezett könyvtáriza -vizsgálatnak is alávetették, amelyben a hanghatások magukban foglalják azt a fajta környezeti zajt, amely nem érthető távoli beszédet, a fénymásoló zaját, a gépelés kattogását és a papírok zörgését is tartalmazza.
Az elemzésekből kitűnt, hogy a kreatív teljesítmény jelentősen csökkent mindhárom gyakorlat során, amikor az alanyok zenét hallgattak. A hatás akkor is jelentkezett, ha a résztvevők kijelentették, hogy a zene javította általános hangulatukat .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Zavaró zenei változatosság
Míg a zene károsnak bizonyult, az irodai zajok nem gyakoroltak jelentős hatást a kreatív teljesítményre. A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert ez egy állandó zaj, ezzel szemben az éneklést tartalmazó és az instrumentális zenének is meg-megváltozik a tónusa vagy a hangmagassága. Úgy gondolják, hogy az állapotváltozásnak ezek a jellemzői befolyásolhatják a teljesítményt a verbális munkamemória megzavarásával.
Ez is érdekelhet
A kutatási eredmények komoly kihívást jelentenek a népszerű nézet számára, amely szerint a zene növeli a kreativitást. Sőt a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a zene, tekintet nélkül a tartalomra, következetesen megzavarja a problémamegoldáshoz szükséges kreatív teljesítményt.
