Étienne Decroly a francia virológiai társaság tagja, a CNRS (a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) vezető kutatója, a biológiai makromolekulák szakértője, az Aix-Marseille Egyetem tanára a CRNS hírportáljának adott interjút. Először is elmagyarázta, hogy most, amikor már elkezdődött a lakosság beoltása, miért olyan fontos megérteni a COVID-19-járvány mögött álló vírus genealógiáját , azaz leszármazását.
Szerinte azok után, hogy az elmúlt 20 évben a 2002-es SARS-CoV és a 2012-es MERS-CoV után a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 (amely a világon eddig már bizonyítottan 86 millió embert fertőzött meg, köztük e cikk megjelenéséig több mint 330 ezer magyart ) a harmadik emberi koronavírus, amely súlyos, halálos légzési megbetegedésekért felelős, fel kell készülnünk az esetleges újabb kitörésekre. Ma már eléggé ismerjük ezt a víruscsaládot, amely elsősorban a denevérek körében kering, és zoonózissal alkalmanként járványokat vált ki az embereknél. Kulcsfontosságú feltárni, hogy ezek a vírusok hogyan lépték át a faji gátat és hogyan váltak emberről emberre könnyen terjedő kórokozókká. A pandémiás vírus megjelenésével járó evolúciós mechanizmusok és molekuláris folyamatok tanulmányozása elengedhetetlen az ilyen típusú kitörések jobb előrejelzése, valamint a terápiás és oltási stratégiák kidolgozása érdekében - állítja a kutató, aki tanulmányt is publikált ebben a témában.
Valahol van egy rejtélyes állat...
A járvány első szakaszától kezdve a denevérek voltak a szakemberek célkeresztjében, mert a koronavírusok közel 500 denevérfajt fertőztek meg, és a szerepük a korábbi járványokból ismert és jól dokumentált volt. A természetben a különböző denevérpopulációk ugyanazokat a barlangokat használják, és különböző vírustörzsek egyszerre fertőzhetik meg ugyanazt az állatot. Ez a helyzet megkönnyíti a vírusok genetikai rekombinációját és evolúcióját, lehetővé téve bizonyos törzsek számára, hogy kifejlesszék a faji gáton való átlépés képességét.
A SARS-CoV-2-vel fertőzött különböző betegek vírusmintáinak genomszekvenálással való összehasonlítása 99,98 százalékos azonossági arányt tárt fel, ami azt jelzi, hogy a törzs az emberben nemrégen jelent meg. Hamarosan az is kiderült, hogy ez a genom 96 százalékban megegyezik az állatok guanójából 2013-ban gyűjtött denevérvíruséval ( RaTG13 ), amelynek szekvenciái csak 2020 márciusa óta ismertek. Ezenkívül ennek a genomnak egy töredéke teljesen azonos egy másik, 370 nukleotidból álló, 2016-ban szekvenált mintával, amelyet 2013-ban gyűjtöttek a kínai Jünnan tartományban egy bányában, ahol három bányász halt meg súlyos tüdőgyulladásban.
Más ismert humán koronavírusok elemzése csak 79 százalékos genetikai azonosságot mutat a SARS-CoV-1 és a SARS-CoV-2 között, és csak 50 százalékot a MERS-CoV esetében. Azaz a SARS-CoV-2 genetikailag közelebb áll azokhoz a vírustörzsekhez, amelyeket korábban csak a denevérekben terjedtek. Tehát nem olyan emberi törzsekből származott, amelyeket ismertünk, továbbá csak nemrégiben szerezte meg azt a képességet, hogy elhagyja természetes állattározóját , ami valószínűleg denevér.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Soha nem bizonyították még, hogy denevér fertőzött meg embert
A viták azért nem jutottak nyugvópontra a SARS-CoV-2 származásáról, mert még egyetlen járványt sem bizonyítottak, amelyben közvetlenül denevérek fertőztek meg embereket. Ezért a szakértők úgy gondolják, hogy az emberre való átterjedés valószínűleg egy köztes gazdafajon keresztül történt, amelyben a vírus fejlődhetett és átalakulhatott úgy, hogy képes legyen az emberi sejteket megfertőzni. A tobzoska azért lett e szerep jelöltje, mert a koronavírusban, amely ezen állatot megfertőzi megtalálták azt a rövid genetikai szekvenciát, amely az ACE-2 receptor felismerési doménjét kódolja. Tudjuk, hogy ez teszi lehetővé a SARS-CoV-2 behatolását az emberi sejtekbe. Csakhogy a tobzoskát fertőző vírus genomjának többi része túlságosan különbözik a SARS-CoV-2-től ahhoz, hogy a közvetlen őse lehessen.
A SARS-CoV-2 tehát számos, a tobzoskákban és denevérekben keringő koronavírusok közötti többszörös rekombinációkból származhatott, ami adaptációhoz vezetett, és ez lehetővé teszi az emberre történő átvitelét. Ebben az esetben a COVID-19-járvány másodlagos oka a köztes gazdával való érintkezés lehetett, esetleg egy állattal, amelyet a kínai Vuhan piacán értékesítettek. Ez a hipotézis azonban számos kérdést felvet. Először is egy földrajzit. A denevérek vírusmintáit Jünnanban gyűjtötték, közel 1500 kilométerre Vuhantól, ahol a világjárvány elkezdődött. Van egy ökológiai kérdés is: a denevérek és a tobzoskák különböző ökoszisztémákban élnek, ezért nehéz elképzelni, hogy vírusaik hogyan rekombinálódhattak. Ami a legfontosabb, hogy a SARS-CoV-2 szekvenciák és a tobzoskák szekvenciái közötti azonossági arány csupán 90,3 százalék, ami jóval alacsonyabb, mint ami általában megfigyelhető az embert fertőző törzsek és a másodlagos gazdaszervezeteket szennyező törzsek között. Az előző koronavírus járványban a SARS-CoV genomja és a cibetmacskákban megtalálható törzs genomja, amelyből származik, például 99% -ban megegyezik.
A zoonózisokban (a fertőzések állatról emberre való átterjedésében) a másodlagos gazdasejtek általában a háziállatok vagy a vadon élő állatok között találhatók, amelyek érintkezésbe kerülnek az emberi populációval. A mostani esetben a vuhani piacon értékesített állatfajokban talált vírusok kutatása ellenére egyelőre nem különítettek el közvetítő vírust az RaTG13 és a SARS-CoV-2 között. Amíg az egyiket nem azonosítják és genomját nem szekvenálják, a SARS-CoV-2 eredetének kérdése megválaszolatlan marad. Az emberi fertőzés előtti utolsó állatközvetítővel kapcsolatos meggyőző bizonyítékok hiányában egyes források azt sugallják, hogy a vírus laboratóriumi balesetet követően léphette át a faji gátat, vagy akár ember fejleszthette.
Akár a laboratóriumból is megszökhetett
A laborból való szökés hipotézise nem zárható ki, tekintettel arra, hogy a 2003-ban megjelent SARS-CoV legalább négyszer csúszott ki a laboratóriumi kísérletek keretei közül. Ezen kívül a SARS-CoV-2 kitörési zónájának szomszédságában van az a laboratórium , amelynek az egyik fontos tevékenysége a koronavírusok vizsgálata, s a kutatók egyebek mellett éppen a faji gáton való átjutás mechanizmusait vizsgálták. Jelenleg azonban a teljes vírusgenomok filogenitásán alapuló elemzések nem adnak egyértelmű következtetéseket a SARS-CoV-2 evolúciós eredetéről.
Ez is érdekelhet
A három fő forgatókönyvről, amely a SARS-CoV-2 járványkeltő képességének kialakulását írja le, illetve az ezzel kapcsolatos összeesküvéselméletek valóságtartalmáról - amelyek egyik elindítója Luc Montagnier Nobel-díjas biológus volt -, továbbá a víruskutatás paradigmaváltásáról Étienne Decroly további részleteket is megosztott, amelyek a Novo Sapiens tudományos hírmagazinban olvashatók .
