A piaci érvrendszer egyik megszokott fordulata, hogy egy adott termék nem lehet rossz, mert például egymillió ember (aki használja, él vele) nem tévedhet. Hogyan is tévedhetne akkor egymilliárd, sőt több milliárd ember, aki naponta fogyaszt szójaterméket? Érdekes módon a fogyasztók körében sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs, hogy éppen szóját esznek, hiszen eszükbe sem jut, hogy, mondjuk, egy halkonzervben egy hüvelyes növény származékával találkoznak. A szója azonban különféle - élelmezési, élelmiszeripari, táplálkozási, egészségügyi - megfontolásokra ad okot, és gyakorta nem pozitív összefüggésben.
A szójatermelés és a szójafogyasztás ellentmondásairól szóló vita egyáltalán nem új keletű, hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Mostani felélénkülése annak köszönhető, hogy az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság (FDA) tavaly nyáron elővette a szójával kapcsolatos problémákat, majd novemberben visszavonta az ajánlást, amelynek alapján a szójatermékeket úgy lehetett hirdetni, hogy ezek segítenek csökkenteni a szívbetegségek esélyét. Idén év elejére pedig már az is kiderült, hogy legalább 170 tudományos tanulmány érhető el, amely a szójafogyasztás veszélyeiről szól.
A legfontosabb kérdés, hogy tényleg veszélyes mennyiségű szóját fogyasztunk-e. A 2017-2018-as idényben a világ szójabab-termelése meghaladja a 348 millió tonnát, ami közel 80 millió tonnával magasabb az öt évvel korábbi szintnél. A legnagyobb termelő az USA és Brazília 100 millió tonna körüli részesedéssel. A szóját sokféleképpen hasznosítjuk, adalékanyagként az élelmiszeripari termékekben, takarmánykomponensként vagy közvetlen emberi fogyasztásra feldolgozva (például szójatejként vagy tofuként). De hatalmas tételben készül szójaolaj is, amelynek jelentős részét bioüzemanyagként hasznosítják. Bár nem állítható vele tökéletes párhuzamba, a termelés volumenét mégis jól szemlélteti, ha a hústermeléssel hasonlítjuk össze a szója előállítását. Tavaly összesen közel 263 millió tonna hús fordult meg a világpiacon (amiből a marha 61, a csirke 111, a sertés pedig 90 millió tonnával részesedett). Ebből nyilvánvaló, hogy az étkezési fehérjék piacán a szója a hús komoly vetélytársa.
Az FDA újonnan felvett álláspontja ellenére a termény mértékletes fogyasztása nem káros. "A szójában ugyanis sok a többszörösen telítetlen és alacsony telítettségű zsír, a rost, a vitamin és az ásványi anyag. Így a természetes szójatermékek, például a tofu, a szójatej vagy az edamame hetente néhány esetben helyettesíthetik a vörös húsokat és más egészségtelenül zsíros fehérjeforrásokat" - állítja Kathy McManus dietetikus, a Harvard Egyetem mellett működő bostoni Brigham és Női Kórház táplálkozási osztályának igazgatója.
Miért kell akkor mégis óvatosan fogyasztani a szóját, vagy teljesen kiiktatni az étrendből? A szójában sajnálatosan nemcsak olyan anyagok találhatóak, amelyek segítik a szervezet jobb működését, hanem olyanok is, amelyek egyértelműen károsak vagy az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szójafogyasztás például - még az erjesztett termékeké is - visszafogja a pajzsmirigy működését, ami székrekedést, álmosságot és a pajzsmirigy megduzzadását okozza. De a szója a menopauza előtt álló nők hormonháztartását is negatívan befolyásolja. Napi egy-két csésze szójatej vagy félcsészényi szójaliszt fogyasztása pár héten belül már a menstruáció késését eredményezheti. Ráadásul a benne lévő ösztrogén miatt elősegítheti az emlőrákhoz vezető enzimaktivitás kialakulását is. Továbbá a szója izoflavonjai , úgy tűnik, stimulálják a már kialakult emlőrák növekedését. A kutatások azt is kimutatták, hogy emlősökben azok a fejlődő hímivarú magzatok, amelyek szója-fitoösztrogének hatásának vannak kitéve, később önálló életükben nagyobb valószínűséggel betegszenek meg prosztatarákban. Állatkísérletekben a genistein izoflavon hatására a pubertás hamarabb kialakult a nőivarú egyedeknél. Emellett a fiatal férfiaknál a szérum tesztoszteron-szintet is csökkentheti a szójafogyasztás, ami a férfiasság és az izomerő kárára van. És ezzel még korántsem teljes azoknak a gondoknak a listája, amelyek a túlzott szójafogyasztás következtében előállhatnak.
