Szervetlen nitrátot (NO3-) adnak hozzá a feldolgozott húsokhoz, hogy meghosszabbítsák az eltarthatóságukat és megőrizzék a frissességet jelző rózsaszín színüket. Ez a vegyület a természetben is megtalálható a spenótban, a rukkolában (borsmustár) és a céklában is. Az elmúlt egy évtizedben bizonyítékokat találtak rá, hogy e zöldségek nitráttartalma fokozza az atlétikus teljesítményt, idős korban pedig javíthatja a szív- és érrendszeri egészséget.
Az első felfedezés 2007-ben született, amikor a svéd kutatók arról számoltak be , hogy a nátriumnitrát-kiegészítés csökkentette kerékpár- és a triatlonversenyzők oxigénigényét. Mivel nem volt világos, hogy a nitrát hogyan éri el ezt a hatást, Andrew Jones, az Exeteri Egyetem fiziológusa vizsgálódni kezdett utána, s tapasztalatainak összefoglalását végül a Journal of Applied Physiology folyóirat jelentette meg.
Tudta, hogy a zöld leveles zöldségek és cékla gazdag forrásai a nitrátnak, ezért ezekkel kezdett egy kísérletbe. A szabadidejében sportoló nyolc férfi eredményeit követte. Az önkéntesek hat napig naponta fél liter cékla- vagy fekete ribizli italt fogyasztottak. Utóbbi elhanyagolható mennyiségű nitrátot tartalmaz. Ezután tíznapos szünet következett, majd a csoportokat további hat napig kapták az italt.
A kísérlet utolsó három napján a céklafogyasztók vérében a nitrátkoncentráció majdnem megduplázódott, és szisztolés vérnyomásuk átlagosan 6 Hgmm-el csökkent. Az oxigénköltség - az elfogyasztott oxigén mennyisége -, amikor edzőtermi kerékpáron gyakoroltak, 19 százalékkal csökkent. Amikor arra kérték őket, hogy kimerültségig folytassák a hajtást, hosszabb ideig tudtak nyeregben maradni - írja a Discover magazin .
Az élelmiszertől az üzemanyagig
A nitrát maga nem sokat tesz a szervezetben. Ahhoz először nitrogén-monoxiddá kell átalakítani, amely már számos fiziológiai szerepet tölt be a vérerek dilatációjában, az izmok összehúzódásában és idegjelek továbbításában. A szervezet a nitrogén-monoxidhoz kétféleképpen jut: a nitrogén-monoxid szintáz enzim hatásával, amely katalizálja az L-arginin aminiosavat az előállításához, vagy az élelmiszerben fogyasztott nitrátból. A második esetben az étkezési nitrátot a szánkban lévő baktériumok először nitritre redukálják (a sportolóknak ezért azt tanácsolták, hogy hagyják el a szájvíz, a fogkrém és az antibiotikumok használatát a kísérlet előtt). Ezután a következő néhány órában a nitrit egy része nitrogén-monoxiddá redukálódik a bélben. A nitrit belép a vérbe és a testszövetbe is, ahol enzimatikusan nitrogén-oxidra redukálódik.
A tudósok tudják, hogy ez a második út fokozódik olyan körülmények között, amikor nincs elegendő oxigén az izmokban, és a savasodás bekövetkezik. Tehát feltételezik, hogy ez az út különösen fontos a fizikai tevékenység során, mert olyan, mint egy biztonsági rendszer, amely szavatolja, hogy elegendő nitrogén-monoxid kerüljön az izmokba és más szövetekbe. A vázizomzattal a nitrogén-monoxid több dolgot is tehet: javíthatja az izom-összehúzódást és az energiatermelés hatékonyságát a mitokondriumok segítségével. Mindkettő hozzájárulhat az edzés alacsonyabb oxigénköltségéhez. Kitágulhatnak a véredények, ami növeli az izmok véráramlását.
Sok főként futókkal és kerékpárosokkal lefolytatott kísérlet után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nitrát-kiegészítés csökkenti az edzés oxigénigényét és javítja az állóképességi sportágakban a teljesítményt. Úgy találják, hogy a cukorrépalé akkor a leghatékonyabb, ha az edzés előtt 2-3 órával fogyasztják el, és 300-500 mg szervetlen nitrát általában elegendő ahhoz, hogy 1-3 százalékos javulást nyújtson, ami elég jelentős ahhoz, hogy komoly előnyt szerezzen egy sportoló. A szilárd zöldségek, bár ezekben a vizsgálatokban általában nem használhatók, hatékonyak is lehetnek: a cékla és a spenót 100 grammjában több mint 250 mg nitrát van.
Miközben a nitrát az állóképességre gyakorolt közvetlen hatásai egyértelműek, a kutatók még nem tudják, hogy a cukorrépalé napokon keresztül történő egyenletes fogyasztása nagyobb hatással van-e. Eddig a bizonyítékok vegyesek. Azt viszont biztos, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly elismerte, hogy a céklalé egy jó minőségű, tudományos bizonyítékkal alátámasztott sporttáplálék.
Nem csak a sportolók számára
A szakértők szerint nem csak a sportolóknak, hanem mindenkinek előnyös lehet a céklalé fogyasztása, különösen azoknak, akik szívbetegségben szenvednek. A szív képes marad az oxigént hordozó vér szállítására, és segít megőrizni a vázizom erősségét az ilyen betegekben.
A Circulation folyóiratban bejelentett 2015-ös tanulmány szerint szívelégtelenségben szenvedő páciensnek adtak céklalevet, s ez 50 százalékkal megnövelte a nitrogén-monoxid-szintet, a térd izomerejét pedig 11 százalékkal (dinamométerrel mérve). Ez a különbség javíthatja a betegek életminőségét, mivel lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben hajtsák végre az olyan mindennapi tevékenységeket, mint például a székből való felállás. A kutatók most vizsgálják az étkezési nitrát potenciális terápiás előnyeit idős embereknél, valamint azoknál, akiknek diabétesz, elhízás és magas vérnyomás miatt vannak problémáik. A kutatók - így Andrew Coggan, az Indiana és a Purdue Egyetem fiziológusa - szerint az a tény, hogy az egészséges táplálkozás egyetlen összetevőjének ilyen egyértelmű hatása van, meglepő. Könnyen elképzelhető, hogy az étrend egyéb elemeinek is megvan a hatásuk a jobb teljesítményre, de az emberek még nem állították fel ezt a kapcsolatot.