Ez nem azt jelenti, hogy a tetanusz ne lenne olyan rossz, mint a szüleink állították. Az egyik legelismertebb amerikai orvosi központ, a Cleveland Klinika becslése szerint ugyanis a vérmérgezéses esetek 10 százaléka halálos. Azokban az országokban pedig, ahol az orvosi ellátás nem kielégítő vagy nem hozzáférhető, ez a szám sokkal nagyobb.
De még a túlélés is megkéri a maga árát - írja a Popular Science magazin. A minap az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) egy új leírást jelentetett meg egy esetről, amelyben egy 6 éves beoltatlan kisfiú kapott tetanuszt, aki a homlokán sérült meg. A baktériumok néhány napig inkubálódtak a szervezetében, majd hirtelen szörnyű szájzár és izomgörcsök léptek fel nála, s rendellenességek mutatkoztak a pulzusában, a vérnyomásában és a testhőmérsékletében. Az orvosok 57 napig küzdöttek az életéért és a gyógyulásért, mire elhagyhatta a kórházat, ahol több mint 800 ezer dolláros számla keletkezett. Az amerikai egészségügyi rendszer finanszírozása teljesen más, mint amihez Európában hozzászoktunk, de a költségek (amelyek forintban számolva bőven 200 millió felett voltak) arra figyelmeztetnek, hogy egy jelentéktelennek tűnő, de rosszul ellátott sérülés is komoly betegség kiindulása lehet.
Nem a rozsda a bűnös
De ebben a vas-oxid, ahogy tudományosan a rozsdát nevezik, semmiféle szerepet nem játszik, annál inkább a Clostridium tetani baktérium, amely szennyeződésekben, porban és székletben található meg szinte mindenhol a környezetünkben. Szúrt és vágott sebeken, akár még rovarcsípéseken át is könnyen bejuthat a szervezetbe. Ha a kertben rozsdás szögbe lépünk, ott nem a rozsda okozza a bajt, hanem a környezetben előforduló kórokozó, amely kihasználja a szög által nyitott kaput. Ezért fontos, hogy emlékeztető oltásokat kapjunk, nagyjából tíz évente egyszer. Azt pedig, hogy létezik klasszikus tetanusz sérülés, a legjobb elfelejteni, mert elméletileg bármilyen sérülés, amely megbontja a testünk külső védelmi felületét utat engedhet a kórnak.
Ha a baktériumok bejutnak a szervezetbe, és az oltás hiányában az immunrendszerünk nem ismeri fel, hogy veszélyes betolakodókkal van dolga, a kórokozók gyorsan elszaporodnak. Ez a tünetmentes inkubációs időszak a CDC szerint 3-21 napig tart. A baktériumok miközben elpusztulnak egy neurotoxint (idegmérget) bocsátanak ki, amely megtámadja az idegrendszert. Pontosabban gátolja a gamma-amino-vajsav (GABA) nevű jelátvivő anyag működését, amelynek az volna a feladata, hogy szabályozza az izomösszehúzódásokat. Az eredmény a testszerte fellépő izomfeszülés, amely a szájzártól a lábujjak görcséig terjed. Ezért is hívják ezt az állapotot merevgörcsnek.
Oxigénben szegény mikrokörnyezet
Nem tisztázott, hogy a rozsdás szögek hogyan kapcsolódtak ilyen szorosan a tetanuszhoz, de a világon mindenhol tartja magát ez a tévhit. A vas-oxid ugyanis alapvetően ártalmatlan az emberi szervezet számára, például számtalan ember iszik olyan vizet, amely rozsdás vascsöveken érkezik. Van egy elmélet azonban, amely arról szól, hogy az anaerob környezet (amelyben a Clostridium tetani baktériumok virágoznak) kialakulásában szerepe van a rozsdának, ugyanis a vas oxidációja közben a levegő oxigénjét fogyasztja, azaz oxigénben szegény mikrokörnyezetet teremt a baktériumok növekedéséhez.
Ez is érdekelhet
A tetanuszt az emberiség évezredek óta ismeri, hiszen már Hippokratész, az ókori görög orvos is említette műveiben a betegséget. A kór működését csak sokkal később, 1884-ben fedezték fel a kutatók, és újabb 40 év kellett, hogy kifejlesszenek ellene egy hatásos vakcinát. Jelenleg három injekció és egy 10 évente esedékes emlékeztető oltás gyakorlatilag 100 százalékos védelmet nyújt ellene. De azt azért jobb fejben tartani, hogy ez a betegség a környezetünk minden szegletében ott leshet ránk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
