A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás, mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez.
Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health . Ha ezek a mechanizmusok túlterheltekké válnak vagy működésképtelenek lesznek, akkor a sejtek sem képesek optimálisan dolgozni, ami megbetegedéseket idézhet elő, vagy felgyorsulhat az öregedés.
Az autofágia több különböző alfolyamatot foglal magában: a mitofágiát, a sérült mitokondriumok eltávolítását; a lipofágiát, a lipidek lizoszómális organellák lebontását; az aggrefágiát, azaz a különféle sejtfehérjék és törmelék kitakarítását stb. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb neurodegeneratív rendellenesség, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, összefüggésben áll a hibásan elrendezett vagy patológiás fehérjék felhalmozódásával, így az autofágia károsodása is hozzájárulhat ezekhez a betegségekhez.
Az orvosok kiderítették, hogy az autofágia folyamatára hatással lehet az életmódunk, környezetünk, a táplálkozásunk, valamint külső és belső stresszorok is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mértékig kézbe vehetjük az irányítását megfelelő előrelátással. Az alábbiakban bemutatunk nyolc olyan módszert, amely segít az autofágia optimalizálásában és az általános egészség (de különösen az agyi egészség) fokozásában.
1. Időszakos böjt.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kalóriakorlátozás összefüggésben áll az autofágia emelkedésével a májban, a zsírban, az agyban és az izmokban, valamint kapcsolatban áll a hosszabb, egészségesebb élettartammal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Több antioxidánsban gazdag növény fogyasztása.
A sejteken belül az enzimek által irányított reakciókhoz nem csak a szubsztrátokra (az adott enzimek által katalizált reakció kiindulási vegyületeire), hanem a megfelelő működéshez szükséges társfaktorokra is szükség van. Azaz például vitaminokra, amelyeket többnyire növényekből és belőlük készült élelmiszerekből lehet beszerezni. Ezzel szemben a felesleges fehérje és a telített zsírok károsítják az autofágiát, mivel a sejteknek túl sok energiájukba kerül a megemésztésükhöz szükséges anyagok termelése.
A növényi alapú élelmiszerek nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, amelyek fogyasztása hozzájárul az oxidatív stressz csökkentéséhez. (Ezekről bővebben többek között itt számoltunk be .) A másik oldalon viszont el kell kerülni az "ultra feldolgozott" növényi termékeket és olajokat (például napraforgóolaj, pálmaolaj, mogyoróolaj, sáfrányolaj, szójaolaj), illetve a telített zsírokat, a cukrot és feldolgozott élelmiszereket. Ezek ugyanis ösztönzik a gyulladást, terhelhetik a mitokondriumokat, károsíthatják azok működését és szerepét az autofágiában.
3. Figyeljünk a vér és az oxigén áramlására.
A rendszeres aerob testmozgás javítja az oxigén és a tápanyagok szállítását a sejtekhez azáltal, hogy megnöveli a véráramlást a létfontosságú szerveinkhez. Emellett javítja a szervezet működése során termelődő hulladékok, lebomló gyulladásos metabolitok és egyéb melléktermékek szállítását is. Az oxigénellátás javítása pozitív hatással van az autofágiára, ami például hiperbár oxigénterápiával (HBOT) is elérhető. A HBOT segít például a sebek gyógyulásában részben az autofágia szabályozásának köszönhetően.
4. Felkészülés a jobb alvásra.
Az alvás során a glimfatikus rendszer és az autofágia nagyon aktív. Szinergikusan dolgoznak, hogy javítsák az agy egészségét és működését. Emellett tiszteletben kell tartanunk az agy és test cirkadián ritmusát, mivel ez segít az alvás minőségének javításában. Ha lehetséges minden este ugyanabban az időben menjünk aludni, és minden reggel ugyanabban az időben ébredjünk. Reggel hagyjuk beáramlani a természetes fényt. Étkezzünk rendszeresen, és mozgassuk át magunkat minden nap hasonló időpontban.
5. A génmódosító szennyeződések elkerülése.
Az epigenetikus változások jelentős hatást gyakorolhatnak az autofágiára. Habár erre nincs igazán befolyásunk, mégis érdemes csökkentenünk az elektromágneses sugárzásnak, a vegyi, a szennyező anyagoknak és a toxinoknak való kitettséget, amelyek mindegyike negatívan hat a génjeinkre.
6. Az AMPK útvonal megerősítése.
Az adenozin-monofoszfát-aktivált protein kináz (AMPK) egy olyan enzim, amely kritikus a sejt bioenergetikájában. Amikor a tápanyagellátás kimerül, az AMPK aktiválódik az autofágia szabályozására, így a szervezet fenntarthatja a homeosztatikus egyensúlyt. Az AMPK-útvonal romlását az öregedés, a rák, a neurodegeneratív betegségek és az endokrin diszfunkció idézheti elő. Nem véletlen, hogy a sportolók egy-egy kimerítő mérkőzés vagy edzés után jeges kádba ülnek be, vagy hidegkamrákban regenerálódnak, mert kimutatták, hogy a hideg felerősíti az AMPK hatását. Vannak olyan természetes gyógyszerek is, amelyek szabályozhatják az AMPK-t, de hasznos lehet az időszakos böjt és az alacsony telített zsírtartalmú étrend is.
7. Ki a természetbe!
Sokoldalúan bizonyított ma már, hogy a természettel való találkozás csökkenti az úgynevezett gyulladásos mediátorokat, például a prosztaglandinokat és az interleukinokat, valamint megerősíti az autofágiát gerjesztő anyagok termelését.
8. A trauma kizárása.
Ez is érdekelhet
Furcsán hangzik, de a sejtek is lehetnek traumatizáltak. Ha a testünk és minden sejtünk krónikus stressz alatt áll, az olyan változásokat hoz létre, amelyek negatívan befolyásolhatják az autofágiát. Ezért úgy kell élnünk, hogy a sejtjeink is boldogok legyenek. Ehhez érdemes kikérni szakemberek tanácsát is.
Legjobban: