Január végén hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban egy újabb koronavírus elleni vakcina, a marylandi székhelyű Novavax biotechnológiai cég oltóanyagának hivatalos klinikai vizsgálati eredményeit. Ezek azt mutatták, hogy a Novavax-vakcina körülbelül 70 százalékos hatékonysággal véd a SARS-CoV-2 fertőzéstől. Június közepén a cég pontosított: az újabb vizsgálatok már 90 százalékos hatékonyságra utaltak a legtöbb koronavírus-variánssal szemben. Ez a hír nem okozott különösebben nagy izgalmat a tengerentúlon, ahol már három, igen hatékony vakcinát (Pfizer-BioNTech, Moderna, Janssen) is használnak, kettő közülük mRNS-alapú.
Behozhatatlan előnyre tett szert a Moderna- és a Pfizer-vakcina?
"Az mRNS-alapú vakcinák körüli hype elvonja a figyelmet az egyéb, hagyományosabb technológiákon alapuló, koronavírus okozta megbetegedés ellen ugyancsak megfelelően védő oltóanyagokról" - hívja fel a figyelmet egy létező problémára az Atlantic cikkében Hilda Bastian tudós, a brit orvosi kutatási eredményekkel foglalkozó Cochrane Collaboration alapító tagja. Véleménye szerint ideje más vakcináknak is figyelmet szentelni. Mint mondja, a Novavax ebből a szempontból úttörő lehet.
Bastian nem vonja kétségbe az mRNS-vakcinák sikerét: a Pfizer-BioNTech és a Moderna volt az első két oltóanyag, amelyet a hiteles és megbízható kutatási eredményeknek köszönhetően engedélyeztek, és amelyekkel megindulhatott a tömeges oltás. Ugyanakkor ellenérvként hozza fel, hogy ezek előállítása körülményesebb és drágább, mint a hagyományos technológiával készülő vakcináké, és az eddigi adatok alapján gyakrabban okoznak oltási reakciókat és mellékhatásaik is súlyosabbak.
Makacs tények: ezek a piaci siker feltételei
Az mRNS-alapú vakcinák, a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga 95 és 94 százalékos hatékonyságot ért el a harmadik fázisú humán klinikai vizsgálatok során, míg a Novavax 96 százalékot, az összes variáns ellen pedig 90 százalékos hatékonysággal véd. Ám hiába a jó eredmény, a vakcinák sikere nem kizárólag a technológiáról szól - hangsúlyozza Hilda Bastian. Kiterjedt, a járvány alatt, élesben lefolytatott klinikai vizsgálatokra is szükség van, ám időbe telik, mire a megbízható adatok összegyűlnek. A vállalati stratégia egy másik fontos tényezője a sikernek: ahhoz, hogy egy gyártó "megnyerje" a vakcinaversenyt , megbízhatóan és gyorsan, ezen kívül nagy mennyiségben kell előállítania a kiváló minőségű oltóanyagot. Emellett pedig meg kell küzdenie több szabályozó hatósággal, ami megfelelő stratégiai partnerrel könnyebben megy. Ez történt az amerikai gyógyszergyárral: a Pfizer korlátait felismerve már a legelején társult a német BioNTech biotechnológiai vállalattal.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni - ahogy azt az Atlantic szerzője is elismeri -, hogy nem könnyű eredményeket produkálni vakcinafronton. Erre bizonyíték a német CureVac-sztori. A korai eredmények alapján ígéretesnek tűnő mRNS-alapú, oltóanyag ugyanis a legutóbbi klinikai vizsgálatokon elhasalt : mindössze 48 százalékos hatékonyságúnak bizonyult.
Célegyenesben a Novavax
Míg mRNS-alapú vakcinából egyelőre csak kettőt engedélyezték, a világ más országaiban összesen tíz hagyományosabb technológiával gyártott oltóanyaggal is oltanak. A Novavax lehet a következő - amennyiben megkapja a szükséges engedélyt. Érdekesség, hogy fehérje-alegység (subunit) vakcina, ami csak a koronavírus tüskefehérjéjének egy darabját tartalmazza, emellet egy olyan hatásnövelő alkotóelemet, ami gyors válaszra készteti az immunrendszert. Ilyen technológiával készül egyébként a hepatitis B-oltás is. A Novavax-vakcinából is két dózis kell a teljes védettség megszerzéséhez, ám mivel több összetevője van, a gyártása hosszabb ideig tart, mint más, hagyományosabb technológiával készülő típusoké. Előnye, hogy nem igényel extrém tárolási körülményeket, hűtőben is eláll, ezért könnyebben eljuthat az alacsonyabb jövedelmű országokba.
Amit még érdemes tudni róla, hogy az előzetes eredmények szerint ritkábban okoz mellékhatást, mint a használatban lévő mRNS vakcinák. Friss adatok szerint a Novavaxot kapók "mindössze" 40 százaléka számolt be fáradtságról a második adag beadása után, míg a Moderna esetében 65, a Pfizer-BioNTech esetében pedig az oltottak 55 százaléka panszkodott erre. A Novavax első, Nagy-Britanniában végzett hatékonysági vizsgálatának eredményei alapján a mellékhatások nemcsak ritkábbak, hanem enyhébbek is, ami az oltási kedv szempontjából előnyös lehet. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ ugyanis arról számolt be, hogy egy tavasszal végzett felmérés szerint a 40 év alatti amerikai felnőttek 56 százaléka aggódott az mRNS-alapú vakcinák lehetséges mellékhatásai miatt.