A kémek világában a mérgezés hosszú múltra tekint vissza, és manapság is a likvidálási repertoár része . Az orosz titkosszolgálatok is előszeretettel használnak mérgeket, amit több elhíresült eset is bizonyít. A méreg tiszta, feltűnés nélkül alkalmazható, a gyilkosságot végrehajtó ügynököknek könnyebb elmenekülnie, szállítása pedig gyakran sokkal egyszerűbb, mint a fegyvereké. Azaz a méreg a titkos ügynökségek szempontjából kifejezetten praktikus eszköz. De nem mindegyik. Lássuk tehát, hogy miféle halálos hatású anyagokat preferálnak manapság!
Polónium 210
Megfelelő dózisban alkalmazva gyógyíthatatlan károsodásokat okoz a szervezetben. Azaz ha a merénylők úgy akarnak biztosra menni, hogy üzenjenek is egyben, akkor a Polónium 2010-est fogják választani. Ez történt 2006-ban, amikor a volt orosz ügynököt, Alekszander Litvinyenkót Londonban ezzel az anyaggal tették el láb alól. Az egykori hírszerző teájába töltötték az anyagot, aki a méreg elfogyasztása után 23 nappal halt meg - a kórházi kezelés ellenére.
Polonium 210-et nem lehet a piacon megvásárolni és szinte lehetetlen kimutatni a szervezetben. Amikor pedig a tünetek alapján rájönnek, hogy mi állhat a hátterükben, akkor már nincs segítség. A radioaktív anyag felezési ideje 138 nap, a természetben pedig csak marginális mennyiségben jelenik meg hasadó anyagok bomlástermékeként. Kizárólag a világ nukleáris hatalmai képesek olyan mennyiséget a titkosszolgálatok rendelkezésére bocsátani, amely elegendő egy ember megöléséhez. A halálos, 100 nanogrammos adag előállításához több száz kilogramm nyers uránércet kell feldolgozni. Egy nukleáris reaktorban úgy keletkezik polónium, hogy bizmutot bombáznak neutronokkal.
A polónium kezelése azonban nem különösebben veszélyes. Az elem egy erős ionizáló alfa-emitter, azaz bomlása közben alfarészecskéket bocsát ki, ami erősen kromoszómakárosító hatású. De ha bármilyen csomagolásba zárják, akkor biztonságos, mert a sugárzást még egy papírlap is képes feltartóztatni. Belélegezve vagy lenyelve azonban károsítja a gyomor bélését és elpusztítja a fehérvérsejteket - vérszegénységet okozva. Az őssejtekkel is végez, és megakadályozza, hogy szaporodjanak. A végeredmény, hogy az áldozatok néhány napon vagy heteken belül meghalnak.
Ricin
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyik legveszélyesebb méreg a világon. Néhány milligramm a szénhidrátmegkötő fehérjéből elegendő, hogy megöljön valakit, ha beadják, lenyelik vagy belélegzik. A Ricinus communis , azaz ricinusnövény terméséből nyerhető ki.
A szervezetben a ricin megakadályozza az alapvető fehérjék előállítását. Ennek eredményeként a központi idegrendszer, a vesék, a máj és más szervek is károsodnak. A többszörös szervi elégtelenség vagy a kardiovaszkuláris sokk okozta halál néhány napon belül bekövetkezik. A Ricin az esernyős gyilkosság néven híressé vált eset főszereplője volt. Georgi Markov bolgár ügynököt 1978-ban Londonban egy esernyőbe rejtett fegyverrel lőtték meg: apró, ricinnel szennyezett golyót lőtt a lábába az utcán - állítólag egy KGB-ügynök. Markov - akinek az volt a bűne, hogy Todor Zsivkov kommunista rezsimjét szarkasztikus műsorokban bírálta külföldről sugárzott rádióadásokban - három nappal később meghalt.
VX
A VX a legveszélyesebb klasszikus idegméreg. Az anyagnak mindössze 0,4 milligrammja elég, hogy megöljön egy felnőttet. Ranajit Gosh kémikus felfedezte fel az anyagot az 1950-es években, amikor peszticidekkel foglalkozott a British Imperial Chemical Industries laboratóriumában. Rokon vegyületét, a VG-t rövid ideig növényvédő szerként használták Amiton néven. A hidegháború alatt az Egyesült Államok nagy mennyiségben gyártotta, és a Szovjetunió is nagy mennyiséget állított elő a saját verziójából. Az idegmérget végül az 1997-es Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény alapján betiltották. A paktumot Észak-Korea nem írta alá.
A VX első bizonyított bevetésére 1988-ban került sor, amikor az iraki diktátor, Szaddám Huszein parancsára a kurd erősségnek számító Halabdzsa városa ellen intézett támadásban mindegy 5 ezer ember halt meg az idegméregtől. A támadást Ali Haszan al-Madzsíd, Szaddám unokatestvére irányította, akit ezután a világsajtó csak Vegyi Ali néven emlegetett. A tömeggyilkost 2010-ben kivégezték.
Egy egyedi esetben az 1990-es évek elején a japán szektavezér, Shako Asahara szintetizált VX-et, amellyel megölt egy embert. (A tokiói metróban 1995-ben pedig egy másik erős méreggel, szarinnal hajtott végre merényletet, amely 13 ember halálát okozta, és több mint 1000-en szenvedtek károsodást.)
Az utóbbi időszak leghíresebb VX-es esete 2017. február 13-án történt, amikor egy vietnami és egy indonéz nő az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongil gyermekének arcába fújt VX-et tartalmazó permetet. Azt hitték (állítólag), hogy egy kandikamerás játék részeként kell a feladatot végrehajtaniuk. Kim Dzsongnam röviddel a támadás után - amelyet valószínűleg a diktátor rendelt el - a kórházban meghalt.
Botox
A Clostridium Botulinum pálcikaalakú, Gram-pozitív baktérium által termelt méreg főleg kozmetikai alkalmazásának köszönheti ismertségét. Ez a toxin ugyanaz, amely felelős a botulizmus néven ismert ételmérgezésért. A baktériumok ugyan mindenütt jelen vannak, de csak oxigénmentes környezetben fejlődhetnek és szaporodhatnak. Ezért fordul elő például a rosszul tartósított húsokban, például füstölt kolbászban. A botox toxinja hasonló ahhoz, amely a tetanuszfertőzésnél jelenik meg. A méreg egy neurotoxikus fehérje, amely megakadályozza, hogy az idegsejtek jeleket továbbítsanak. Ez a vegetatív idegrendszer bénulását és izomgyengeséget eredményez. Mindössze 0,3 mikrogramm botox végzetes lehet.
A botox potenciális biológiai fegyvernek számít. A fő aggodalom oka, hogy felhasználható a bioterrorizmusban. Irakban Szaddám Huszein alatt volt olyan program, amely a botoxot háborús fegyverré igyekezett átalakítani. De állítólag Kubában is arra készült a CIA, hogy Fidel Castrót botoxszal mérgezi meg.
Novichok, azaz az orosz új fiú
Szergej Szkripal ellen azonban nem a fenti mérgek egyikét vetették be, hanem egy kevéssé ismert neurotoxint használtak az úgynevezett Novicsok (új fiú) vegyületcsoportból . A szovjetek ezeket a kemikáliákat a vegyifegyver-tilalom kijátszására fejlesztették ki még az 1970-es, 80-as években. Közös bennük, hogy mindegyik tartalmaz egy szerves foszforos magot. A Novicsok-5 és a Novicsok-7 a legveszélyesebb, amelyek akár nyolcszor mérgezőbbek lehetnek, mint a VX. Összességében több mint száz szerkezeti változat található a Novicsok családban. A szovjet kémikusok által használt trükk az volt, hogy két vegyületet állítottak elő ultrafinom por formájában. A két komponens egyike sem volt mérgező, vagy csak korlátozott volt a toxicitásuk, ezért kifejlesztésük idején nem tiltották be őket. Álcázásul egyébként is növényvédő szerként mutatták be a molekulákat. De ha a két komponenst összekeverték, akkor azonnal megszűnt az anyag ártatlansága.
A méregfehérje láncreakciót vált ki, amely a test szöveteit és a szerveket egy acetilkolin nevű neurotranszmitter segítségével kontrollálatlanul bombázza idegi jelekkel. Ez túlterhelést okoz a szervezetben, ami túlzott váladékkiválasztást és légzési problémákat okoz. Az izmok irányíthatatlanná válása miatt végül bénulás és görcsök lépnek fel, majd beáll a halál, ha a méregnek való kitettség elég sokáig tart. Mivel a novicsok hatóanyagok sokkal hatékonyabbak, mint más ismert vegyületek, gyorsabban hatnak, illetve kisebb adagban is ugyanakkora károsodást érnek el.
Ez is érdekelhet
Szergej Szkripal és lánya is túlélte a támadást, állapotuk a kezelések hatására gyorsan javul. De a mérgek politikai indíttatású bevetése ezzel az esettel aligha ért véget.
