Nagyon sok ember van veszélyben nap mint a nap a munkájával összefüggésben. A munkabalesetek száma 2012 óta folyamatosan növekszik, 2016-ban túlhaladta a 23 ezret , tavaly pedig az első kilenc hónapban 16 ezer felett volt, ami valamivel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A foglalkozási megbetegedések száma nem ilyen jelentős, 2016-ban mindössze 246 esetet regisztráltak, ezek 69 százaléka járt keresőképtelenséggel. A probléma azonban hatalmas, még ha nem is egyértelműen azonosítható, hogy munkahelyi ártalmak vezettek az adott betegség kialakulásához. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok a munkahelyi megterhelés és igénybevétel meghatározása érdekében 2016-ban közel 31 ezer munkaegészségügyi vizsgálatot végeztek. Nem véletlenül. Az emberek ugyanis százezerszámra vannak kitéve munkahelyi ártalmaknak . Csak példaként, több mint 400 ezren dolgoznak baleseti veszélyben, közel negyedmilliónyian nagy zajban, több mint hétszázezer embert ér biológiai fenyegetés, és majd egymilliót fokozott pszichés terhelés.
Összességében a munkahelyi hatások miatt bekövetkező megbetegedések nemzetgazdasági költségei óriásiak. Mivel a keresőképtelenség kialakulása a legtöbbször nem kapcsolható össze egyértelműen a munkavégzéssel, a munkahelyi hiányzási és táppénz-statisztikákban nem is jelenik meg. De a tudományos kutatások arra vallanak, hogy a valóságban hatalmas terhet cipelünk ilyen okok miatt. Az Európai Biztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség (EU-OSHA) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) nemrégiben hozta nyilvánosságra munkabalesetekre és a munkával összefüggő megbetegedésekre vonatkozó becslését . Eszerint az ilyen okból megjelenő veszteség a világ GDP-jének 3,9 százaléka, azaz 2680 milliárd euró. Ez az összeg devizaárfolyamon a teljes magyar GDP közel 24-szerese. A nemzetközi számításból kiindulva a valós költségteher Magyarországon is ezermilliárd forintos tétel lehet.
Ebből az is következik, hogy a munkahelyi összefüggésű betegségek miatt igen jelentős táppénz-kifizetés is történik, de ennek zöme nem baleseti táppénz, hiszen a keresőképtelenséget okozó betegség kialakulásában a munkahelyi hatásokon kívül más tényezők is fontos szerepet játszhatnak. A munkahelyi stressz vagy az ülőmunka például összefüggésben áll a szívbetegségekkel , de a kór kialakulásához a mozgásszegény életmód, a dohányzás vagy a helytelen táplálkozás is hozzáteszi a magáét, a magánéleti feszültségekről nem is beszélve. Így a szívbajról - habár a munkahelyi hatások jelentősen közrejátszhatnak benne - aligha állapítható meg, hogy foglalkozási megbetegedés.
Ki és mennyi baleseti táppénzre jogosult?
Nézzük ezek után, hogy miként lesz valakiből baleseti táppénzre jogosult. Először is baleseti táppénz (amelyről a NEAK részletes tájékoztatása itt olvasható ) csak akkor folyósítható, ha a bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely, járási hivatal) határozattal megállapította. A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással.
A baleseti táppénz összege (csak az alapesetet figyelembe véve) attól függ, hogy mekkora az érintettnél a jogosultság kezdő napján a fennálló munkaviszonyában (vagy egyéb biztosítási jogviszonyában) szerzett és bevallott jövedelem. Ha az igénylőnek a baleseti táppénz-jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva 180 naptári napi jövedelme van, akkor a baleseti táppénz alapját e 180 napi jövedelem figyelembevételével fogják megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával. (Úti baleset esetén az összeg 90%-ával.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha valaki nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóként szenved balesetet, akkor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (ez 2017‐ben 28 500 forint volt) 150 %‐ának (42 750 forint) alapulvételével állapítják meg a baleseti táppénzt.
A baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Amennyiben a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a foglalkoztató köteles 5 napon belül a kérelmet továbbítani a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz. A balesetet szenvedett biztosítottnak a foglalkoztatóhoz be kell nyújtania a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. Az egyéni vállalkozók pedig kérelmüket írásban, a székhelyük szerint illetékes járási hivatalnál nyújthatják be.
Meddig jár a baleseti táppénz?
A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, de betegszabadság nem állapítható meg. A foglalkozási megbetegedés miatt igényelt baleseti táppénz esetén a baleset időpontjának a megbetegedés orvos által megállapított napját tekintik. A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosítottnak hány nap folyamatos, előzetes biztosítási ideje van. Baleseti táppénz a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, folyósítása pedig az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján maximum egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a folyósító szerv a keresőképtelenséget elbíráló orvost értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról.
Ez is érdekelhet
Amennyiben a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6-ik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, a kérelem postára adásának - igazolt napja.
Legjobban: