Mindannyian az életünkre pályázó démonokkal küzdünk, de mintha az emberek igen nagy hányadának nem volna kedve szembenézni velük, és harcolni ellenük. Mintha csak azt mondanák: jöjjön, aminek jönnie kell. Pedig több betegséget - rák, diabétesz , infarktus , stroke - is jó eséllyel elkerülhetnénk, ha a futás (testmozgással) az életünk szerves részévé válna. A legfrissebb kutatások mélyebb bepillantást engednek a futás áldásos következményeibe.
Nyilvánvaló, hogy a futás jelentős energiabefektetést kíván, de például hatékonyan segíti a derék körméretének csökkentését, a testtömegindex javítását és általában a jobb egészséget. A futás előnyeit vizsgáló legfrissebb vizsgálatok azonban még tovább mentek, és kimutatták, hogy ha hetente csak egyszer is elmegyünk kocogni, már azzal csökkentjük a korai halálozás kockázatát - írja a New Atlas portál.
A hosszú élet záloga
Az ausztrál Victoria Egyetem kutatói korábbi tanulmányok során rögzített, több mint 230 ezer ember életmódadatait értékelték újra. Az érintettek egészségi állapotát 5,5 és 35 év közötti időtartamon át követték nyomon, és 11 százalékuk halt meg a vizsgálat időtartama alatt. Az elemzés - amelyet a BMJ sportorvosi kiadványa közölt - lehetővé tette, hogy összehasonlításokat végezzenek a futók, és nem futók között. Kiderült, hogy, akik rendszeresen járnak kocogni, azoknak 27 százalékkal alacsonyabb az általános halálozási kockázatuk. Érdekes módon ezek a számok igazak voltak azokra is, akik hetente csak egyszer szoktak futni, és nem többet 50 percnél.
Valójában sok tudományos adat utal arra, hogy a gyakori testmozgás többféle egészségjavító hatással járhat. Egy tavalyi tanulmány szerint például heti négy-öt edzés jelentősen javíthatja a szív rugalmasságát, míg más vizsgálatok szoros kapcsolatot találtak a nagyobb aktivitás és a hosszabb élettartam között. Azaz nem kell túl sokat mozogni ahhoz, hogy előnyökhöz jussunk.
Erre persze sokan mondhatják, hogy sohasem futottak, nem is lennének rá képesek, és már nem is használna, hiszen évtizedeken át hanyagolták a testmozgást. Nincs igazuk. Kiderült ugyanis, hogy a futás a múltbeli aktivitástól függetlenül növelheti az élettartamot. Egy idén nyáron ismertetett kutatás a testmozgás időtartama, illetve a középkorú és idősebb felnőttek halálozási kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta - írta a Medical News Today. Az eredmények azt mutatják, hogy soha nem késő elkezdeni az edzést, mivel a mozgás meghosszabbíthatja az élettartamot függetlenül attól, hogy korábban mennyit mozogtunk.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a testmozgás mértéke hogyan befolyásolja a korai halálozás kockázatát, valamint olyan súlyos egészségi problémák kialakulását, mint például a szív- és érrendszeri betegségek. A tanulmány ismertetése szintén a BMJ orvosi folyóiratban jelent meg . Alexander Mok, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a vizsgálatok vezetője és munkatársai kifejtették, hogy az eddigi tanulmányok kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a testmozgás mértéke hogyan változik az idő múlásával, és ezek a változások hogyan befolyásolhatják az élettartam hosszát. Ezért a tudósok arra törekedtek, hogy egy nagy "népesség-alapú kohorsz-vizsgálat" elvégzésével - amely közel 15 ezer 40 és 79 év közötti ember adatait tartalmazta - eltüntessék ezt a rést.
A kutatás során többször is megvizsgálták az érintettek életmódját és a kockázati tényezőit, mint például az étrend, az alkoholfogyasztás és a dohányzás, illetve rögzítették és megmérték az életkort, a magasságot, a testsúlyt és vérnyomást. Figyelembe vették a résztvevők iskolai végzettségét és társadalmi státuszát is. Továbbá az egészségi állapotuk változását is rögzítették, lejegyezve a szívbetegségek , stroke, rák, cukorbetegség, asztma és egyéb krónikus légzőszervi betegségek megjelenését.
A fizikai aktivitással kapcsolatos kérdőívekben pedig felmérték a résztvevők aktivitási szintjét, különösen arra figyeltek, hogy mennyit ülnek a munkahelyükön és a szabadidejükben. A kérdőívek adatait egyénileg kalibrált mozgás és a pulzusmérők objektív méréseivel erősítették meg. A kohorsz mortalitásának felmérése érdekében Mok és a csapat a résztvevők sorsát több mint 12 éven át, 2016-ig követte.
Az aktívvá válás csökkenti a halál kockázatát
A nyomon követési időszak alatt összesen 3 148 ember halt meg. A halálesetek közül 950 szív- és érrendszeri betegség, 1091 pedig rák miatt következett be. A kutatók olyan tényezők hatását is elemezték, amelyek megváltoztathatták az eredményeket, például nézték a fizikai aktivitás szintjét is. Kiderült, hogy a sok testmozgás és a megnövekedett fizikai aktivitás is korrelált az alacsonyabb halálozási kockázattal. Az eredmények ezért arra vallanak, hogy még ha valaki csak a fizikailag inaktív évek után is kezdi el a rendszeres testmozgást, jelentősen közelebb jut a hosszú élettartam eléréséhez.
Az előnyök nem függenek a múlttól
Az elemzés azt is feltárta, hogy "a múltbeli aktivitási szinttől függetlenül" azok az emberek, akik idővel növelték aktivitásukat, kisebb valószínűséggel haltak meg , mint az "állandóan inaktív" emberek. Végül a legnagyobb élettartam-előnyt azoknál tapasztalták, akiknek már a vizsgálatok elején is magas volt a fizikai aktivitásuk, és az idővel még tovább növelték ezt. Ezeknek a rendkívül aktív embereknek 42 százalékkal kisebb az esélyük, hogy idő előtt meghalnak bármilyen okból. A szerzők azt is javasolják, hogy a testmozgás minimális ajánlásainak teljesítésén túl a testmozgás szintjének fenntartására kell összpontosítani, különösen a fizikai képességek megőrzése érdekében az élet középső és kései szakaszában.
Egy 36 ezer embert érintő norvég áttekintő tanulmány is hasonló következtetésekre jutott - számolt be a The Guardian . A kutatók szerint még az enyhe aktivitás kismértékű növekedése, mint például az edények elmosása, egy kis kertészkedés vagy a ház körüli munka is segíthet elkerülni a korai halált. "Az idős emberek számára, akik esetleg nem képesek már közepesen intenzív tevékenységet végezni, fontos az alacsony intenzitássú tevékenységek elvégzése is, mert ezek is erős hatással járhatnak" - mondta Ulf Ekelund, a norvég Sporttudományi Iskola professzora, a tanulmány vezető szerzője. A tanulmány arra az eredményre jutott, hogy minden mozgás jó, de a rövid intenzív tevékenység előnyösebbnek látszik, mint az elnyújtott, de alacsonyabb intenzitású mozgás.
A tudósok azonban a legfontosabbnak azt tartják, hogy a mozgást építsük be a mindennapi életünkbe. Ehhez hatalmas segítséget adhat, ha (kormányzati politikával, támogatással) olyan infrastruktúra épül ki körülöttük, ami könnyebbé teszi ezt az életmódot, mert egyszerűbben közlekedhetnek, gyalog vagy kerékpárral. A nagyobb fizikai aktivitás ugyanis összességében egyértelműen alacsonyabb halálozási kockázattal társul. A norvég vizsgálat szerint, aki napi 38 percet mozog 48 százalékkal csökkenti a halálozási kockázatát. Ha ezt munkába gyaloglással vagy biciklizéssel is el lehet érni, annak hatalmas társadalmi előnyei vannak.