Egy átlagos magyar évente 14 liter 96 százalékos tiszta szesznek megfelelő italt fogyaszt el, így nem csoda, hogy évente közel 30 ezren halnak meg valamilyen alkohol okozta megbetegedésben. Ez másfélszerese annak, ahányan a dohányzás miatt meghalnak. Azért nehéz harcolni az alkoholizmus ellen, mert beigazolódott, hogy ha mindkét szülő alkoholbeteg, akkor 70 százalék, ha csak az egyikük, akkor 50 százalék az esélye az utódaik alkoholizmusának genetikai okokra visszavezethetően. A maradék 50 százalék azonban a közösségi mintákat követve szoknak rá az ivásra, pedig talán nem tennék, ha tisztában lennének azzal, amit egy spanyol vizsgálat kimutatott.
Az agyunknak van egy nagyon fontos szövete, az úgynevezett fehérállomány , amelyről a tudósok csak az elmúlt évtizedben derítették ki, hogy ez nem egy passzív struktúra, hanem az idegszálak olyan tömege, amely jelentősen befolyásolja a tanulást és az agy egészének működését. A kutatások az is kimutatták, hogy az alkohol káros hatással van a fehérállományra, még azután is, ha egy érintett abbahagyta az ivást. Erről a JAMA Pszichiatry folyóirat számolt be nemrégiben.
Nem elég kijózanodni
Azt már korábbi vizsgálatok feltárták, hogy az alkohol lerontja a fehérállomány szerkezeti minőségét, még akkor is, ha az ember csak mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyaszt, s ez idősebb korban felgyorsuló kognitív hanyatláshoz vezethet. A JAMA által közölt új tanulmány az elsők között vizsgálta a fehérállomány állapotát, azután, hogy az alanyok már több hete nem nyúltak a pohár után. A kilátások nem túl jók annak alapján, amit találtak. Santiago Canals , a spanyol Idegtudományi Intézet vezető kutatója a tanulmány szerzője ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy eddig "senki sem akarta elhinni, hogy alkohol hiányában is folytatódik a rombolás az agyban."
A vizsgálatokat embereken és patkányokon is elvégezték. Az emberek csoportjában 46 évesnél idősebb férfibetegek voltak, akik mind a 90-en alkoholfogyasztás problémáik miatt kaptak kórházi kezelést. A kontrollcsoportba 36 egészséges férfi tartozott, 41 éves átlagéletkorral. A kutatók MRI-vel szkennelték a betegek agyát, és azt tapasztalták, hogy bár a 90-es csoport tagjai már hat hete tartózkodtak az alkoholtól, az agyukban még mindig megvoltak a fehérállomány negatív elváltozásának jelei.
Ahhoz, hogy megértsék e változások pontos természetét, a tudósok alkoholfüggő patkányokkal is folytattak vizsgálatokat. Miután átmentek az absztinens perióduson, a patkányok fehérállományában általános változás volt megfigyelhető, ami a legintenzívebb a corpus callosum és a fimbria nevű területeken volt. Az előbbi az agy bal és jobb oldala közötti híd, míg az utóbbi olyan idegszálakat tartalmaz, amelyek a hippokampuszhoz kapcsolódnak. A hippokampusz a tanuláshoz és az emlékezéshez elengedhetetlen agyi struktúra, amelyről jól ismert, hogy az erős ivás hatással van rá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nincs teljes regeneráció
Kimutatták, hogy a krónikus alkoholfogyasztás csökkenti a hippokampusz teljes térfogatát, ami megnehezíti az emlékek megőrzését és az új dolgok megtanulását. Az viszont nem világos, hogy a hippokampusz képes-e meggyógyítani magát azután, hogy az alkoholizálás végleg abbamarad.
Most már nyilvánvaló, hogy az alkohol által okozott károk legalább hat hétig megmaradnak - írja az Inverse magazin. A kutatók további vizsgálatokat terveznek, hogy feltárják azt a folyamatot, amely az agyban bekövetkező változást okozza, és megvizsgálják, hogy mi történik az aggyal, ha az alkoholfogyasztást felváltja a józanság. Az eddigi eredmények szerint a detoxikáció után az agy regenerálódhat, de valószínűleg sohasem gyógyul meg teljesen. Ezért az a megállapítás, hogy "elitta az eszét" néhány alkoholista esetében valószínűleg tényként kezelhető még akkor is, ha végül felhagy az ivással. Azaz jobb bele sem kezdeni.
